A különadó vitte el az alapkezelők tavalyi profitját

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Napi Gazdaság által vizsgált harminc, hazánkban működő befektetési alapkezelő tavaly 61 milliárd forint árbevételt ért el, 23 százalékkal többet, mint a félig-meddig válságévnek számító 2009-ben − derül ki a túlnyomórészt a KIM elektronikus beszámoló-adatbázisa alapján készült adatgyűjtésünkből. A társaságok összesített adózás előtti eredménye viszont 1,1 százalékkal, 28,4 milliárd forintra, adózott eredménye pedig 0,8 százalékkal, 23,2 milliárdra csökkent 2009-hez képest.

Az adózott és adózatlan eredmény közötti viszony azonban nem ad pontos képet a közterhekről, a tavaly bevezetett különadót a társaságok ugyanis az egyéb ráfordítások között számolják el számvitelileg. Az összes különadó-befizetés 2,2 milliárd forint közelében lehetett, mivel az alapkezelők túlnyomó többségét képviselő Bamosz adatai szerint 2009 végén a tagok 7665 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, és ennek 0,028 százaléka az alapkezelőkre eső különadó.

Különadó nélkül a szektor nyeresége 8,4 százalék körüli mértékben haladta volna meg az egy évvel korábbit. A növekmény az inflációhoz képest jó eredmény, a 23 százalékos bevételnövekedéshez képest azonban már kevésbé. A bevételek látványos javulásának fő oka minden bizonnyal az volt, hogy az év nagy részében szépen bővült a társaságok által kezelt vagyon, a Bamosz-tagoknál lévő, már említett 2009-es 7665 milliárd forint tavaly év végére − a bevételek emelkedéséhez hasonlóan − 22 százalékkal, 9362 milliárdra ment fel. Mindössze öt cég volt a harmincból, ahol csökkent az árbevétel, többségük a legkisebbek közé tartozik.

Ami az eredmény felhasználását illeti, a tulajdonosok több mint ötödével kevesebb osztalékot vettek ki az ágazatból, mint egy évvel korábban, így 12 százalékkal, 25 milliárd fölé nőtt a saját tőke. Ez egy olyan különleges szektor, ahol a sajáttőke-arányos nyereség száz százalék feletti, azaz a szereplők összességében teljes vagyonuknál is több profitot értek el. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a cégek nagy többsége bankok vagy biztosítók leányvállalataként működik, és számos szálon kötődik tulajdonosaihoz − így csoporton belül sokszor mindegy, hogy egyes költségek és bevételek melyik cégnél keletkeznek, vagy bizonyos mértékig ez akár alakítható is.

Az egyik társaságnál például esetleg a forgalmazói hálózat kap magasabb jutalékot, másutt pedig az alapkezelői díj nagyobb valamivel. Ez lehet az egyik oka annak is, hogy az eredmények némileg hektikusak: 2009-ben például 11 százalékkal csökkentek az iparág bevételei, különadó sem volt még, mégis több mint kilenc százalékkal emelkedett az adózott eredmény.

Árbevétel szempontjából a piac 54,6 százalékát a három legnagyobb szereplő − OTP, Aegon, ING − mondhatja magáénak, a többi meglehetősen szórt, egyenként a hat százalékot sem éri el. Sok a minicég, a legkisebbek piaci részesedése csak egyetlen ezrelék körüli, de tizenhárman vannak egy százalék alatt (további mintegy féltucatnyi induló vagy alvócéget ráadásul nem vontunk be a megfigyelésbe). Ennek ellenére csak két veszteséges alapkezelőt találtunk, amelyek közül egynek, a Macrogammának a fennmaradása is kétségesnek tűnik.

Az ez évi statisztika persze szomorú lesz − a kezelt vagyon a nyugdíjpénztári vagyonátadás miatt várhatóan 2800-2900 milliárd forinttal, 30-32 százalékkal csökken a napokban (Napi Gazdaság, 2011. május 23.).

*az üzleti év szeptember 30-áig tartott. **az összes vizsgált cég adatai együtt
Forrás: Napi Gazdaság- gyűjtés