Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Két nagyon csúnya osztályzatot is kaptak a befektetési alapkezelők az utóbbi pár napban − írja a FondsProfessionell.de szakmai oldal. Az egyik jegyet az Értékpapír-Tulajdonosok Német Védegylete (DSW) és az IVA nevű kutatóintézet közös tanulmánya osztotta ki, amely kimutatta, hogy tízéves összehasonlításban csak a vizsgált aktív kezelésű alapok 27,5 százaléka teljesítette túl a saját benchmarkját. Azaz szerintük a megtakarítók jobban jártak volna, ha inkább saját maguk fektetik be a pénzüket, és nem bízzák azt alapkezelőkre, drága pénzért.
A tanulmány szerint általában rossz eredményeket érnek el az olyan alapok, amelyek valamilyen divathullám nyomán rövid távra jöttek létre, ám benchmark körüli, sokszor attól csak kissé elmaradó a teljesítménye a hosszú távra befektető alapoknak is. (A különböző indexek nem tartalmaznak költséglevonásokat, az alapoknak viszont mindig vannak kiadásai. Ezért ha a bruttó hozam el is éri a benchmarkot, a nettó hozam törvényszerűen alatta marad.)
A másik, még kellemetlenebb piros lapot az IBM Institute for Business Value mutatta fel, amely arra a következtetésre jutott a globális alapkezelési iparág kapcsán, hogy évente feleslegesen éget el 1300 milliárd dollárt − írja több német lap. A \"Financial Markets 2020\" című tanulmányuk szerint például az utóbbi 20 évben a német piacon csak 15 százalék az alapkezelők \"sikerrátája\", ennyien verték meg a vezető indexet. (Tíz évre visszatekintve 40 százalékos értéket hoztak ki, de ez még mindig kevesebb, mint az összes alapkezelők fele.) Ezekből a számításokból és a magas alapkezelői díjakból vonják le azt a következtetést, hogy a költségeket feleslegesen állják az ügyfelek, és állítják, hogy kidobott milliárdokról van szó. Szerintük az ügyfelek emiatt idővel egyre inkább az indexkövető, nagyon alacsony költségekkel dolgozó etf-ek felé fordulhatnak.
