Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőzsdei társaságok 1,4 százalékkal romló tavalyi eredményeit meghaladó mértékben, kevesebb mint fél százalékkal emelkedett tavaly a BUX index, így - ha még a brókerjutalékot is beleszámoljuk - lényegében pénzénél maradt az, aki az indexnek megfelelő összetételű portfóliót választott. A kisebb és közepes részvénytársaságok papírjait tartalmazó BUMIX index pedig egyenesen esett, három százalékkal. A nagyobb részvénytársaságok közül a Mol emelkedése mentette meg az indexet (Napi Gazdaság, 2011. január 3.)
Ami az állampapírokat illeti, a hosszú futamidejű kötvényárfolyamokat ábrázoló MAX kötvényindex 6,4, a rövid papírokat reprezentáló RMAX viszont csak 5,5 százalékkal emelkedett tavaly. Ez nem is hangzana rosszul, de figyelembe kell venni, hogy ezeket az indexeket intézményi árjegyzési adatokból számolják, a kisbefektetők ezért esetükben hozzávetőleg fél százalékponttal alacsonyabb hozamra számíthattak. S ha még a 20 százalékos kamatadót is levonjuk, miközben a tavalyi infláció 4,7 százalékra rúgott, azt kapjuk, hogy fix kamatozású állampapírjaira a lakosság bizony negatív reálkamatot kapott, hacsak nem tette papírjait tartós befektetési számlára.
A kép olyan szempontról viszont kedvezőbb, hogy a magánügyfelek manapság leginkább a Prémium inflációkövető kötvényeket vásárolták, amelyek kamata három százalékponttal mindig az infláció felett van (most évi hét százalék körül), esetükben még a kamatadó levonása után is reálkamat jár - legalábbis a jelenlegi kamatviszonyok mellett. (Ha az infláció magasabb szintre emelkedne, a kamat és a kamatadó növekedésével a reálkamat eltűnne.)
Ami a forintbetéteket illeti, az MNB adatai szerint a 2010 januárjában kötött lakossági szerződések átlagos kamata 6,6 százalék volt (ha az alacsonyabb kamatú folyószámlákat nem számoljuk bele), ez adó után is 5,28 százalék, vagyis pozitív volt a reálkamat. A vállalatok ennél egyébként valamivel alacsonyabb kamatot érhettek el nagy átlagban a statisztika szerint. A lakossági euróbetétekre 2,7 százalékot fizettek, közben az euró 3,4 százalékot drágult tavaly, ezzel együtt az euróban megtakarítók majdnem ott voltak, mint a forintbetétet választók. A dollár kurzusa már 11 százalékkal ment fel, de igazán jól a svájci frank-tulajdonosok jártak, mivel 23 százalékkal drágult ez a deviza. (Persze nálunk inkább a frankhitel dívik, semmint a frankbetét, tehát a lakosság jelentős részét ez eléggé rosszul érinti.)
