Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi egy évben 11 olyan befektetési alap jött létre hazánkban, amelyek árupiaci termékekbe fektetnek, másik bő tucatnyi pedig korábban indult, így összesen 25-öt sikerült összeszámolnunk. Ezek összvagyona forintra átszámítva a február 15-i adatok alapján 51 milliárd volt. Összehasonlításképpen ingatlanalapokban 428, tiszta részvény- és részvénytúlsúlyos alapokban pedig 412 milliárd forintot kezeltek január végén az alapkezelők szervezete, a Bamosz statisztikája szerint. Az árupiaci alapok tehát még nem kezelnek óriási pénztömeget, de ahhoz képest, hogy 4-5 évvel ezelőtt még szinte ismeretlenek voltak, a fejlődés gyors és tavaly komoly lendületet kapott. (Kérdés, mennyi tőke tűnik el majd a nyugdíjpénztári vagyonok készpénzre váltása során.)
Ami a hozamokat illeti, vegyes a kép. Egy év alatt az arany körülbelül 25 százalékkal ment fel dollárban, de a legtöbb más nyersanyag is számottevően drágult. A komplex, többféle termékcsoporton belül számos nyersanyagot tartalmazó Dow Jones-UBS Commodity Index vagy az S&P GSCI Index, amelyeket előszeretettel használnak teljesítménymérésre vagy garantált alapok hozamának meghatározásához, egyaránt mintegy 22 százalékkal mentek fel. Ugyanakkor a dollár szinte rezzenéstelen maradt, 2010. február 15. és 2011. február 15. között kevesebb mint egy forinttal drágult, így nem befolyásolja lényegesen az egyéves hozamokat. Az indexek említett 22 százalékos emelkedéséhez mérve a legjobb alapok 20-23 százalékos egyéves hozama jónak mondható, hiszen minden alap működését terhelik költségek is.
Több alapnál viszont csak egy számjegyű volt a hozam. Az utóbbi egy évben indult alapoknál a nettó eszközértékből lehet következtetni az indulástól eltelt idő teljesítményére. Sok függ azonban attól, hogy melyik mikor indult; van, amelyiknél még névérték alatti az egy jegyre jutó vagyon, vagyis mínuszban vannak, de van ígéretes többletet felmutató konstrukció is. A garantált alapok többéves futamideje alatt mindenesetre a nettó eszközérték és az abból számolható hozam nem mindig ad pontos képet az alap várható kifizetéseiről, azt az eredeti hozamígéret alapján lehetne kiszámolni.
A legtöbb alapkezelő óvatos volt, és nem tett fel egy lapra, egyetlen termékre mindent, a legtöbb alapnál valamely komplex, sokféle árucikket tartalmazó index a hozamszámítás alapja, de van két merészebb aranyalapunk is. Olyan alapkategória, hogy árupiaci alap, hivatalosan nincsen nálunk, az ilyen termékeket vagy az "egyéb", vagy a "garantált", esetleg a származékos kategóriába tuszkolják bele. Néhány alapnál pedig nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy árupiaci alapnak érdemes-e tekinteni, mert például bányavállalatok részvényeit vásárolja. Ilyenkor sorsa összefonódik ugyan a nyersanyagárakkal, de részvénypiaci hatások is érik.
