Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tizenöt-húsz évvel ezelőtt azon kevés befektetési lehetőség közül, ami volt, leginkább úgy lehetett választani, hogy az ügyfél besétált egy bankhoz vagy brókercéghez és kérdéseket tett fel. Ha több variáció közül akart választani, akkor ezt megismételte több cégnél is, majd visszatért ahhoz, ahol a legjobb vagy legszimpatikusabb ajánlatot kapta. Ez négy-öt cég esetében akár egy egész munkanapot is igénybe vehetett. Szerencsés esetben néhány látogatást ki tudott váltani telefonos érdeklődéssel, de nem mindig, a mai értelemben vett telefonos ügyfélszolgálatok a legtöbb helyen még hiányoztak.
Ez az út ma is járható, csak kissé idejétmúlt és kevéssé hatékony. A személyes érdeklődés cégenként ma is hozzávetőleg egy óra, ha a helyváltoztatást és a sorszámmal történő várakozást is hozzászámoljuk, így öt különböző fiókhoz ma is legalább egy fél munkanap kell. A telefonos ügyfélszolgálatok viszont rengeteget fejlődtek, ma már mindenhol van ilyen, és jelentősen lerövidítik az információszerzés idejét. Ami viszont óriásit fejlődött, és ami nélkül lassan nem érdemes pénzügyeket intézni, az az internet.
Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a befektetésekhez ma három dolog kell: pénz, pénz és internet, legalábbis ha túl akarunk lépni az egyszerű bankbetéteken. Ha x forintunknak y hónapra keresünk lekötést, vagy egy egyszerű folyószámlát akarunk nyitni, akkor valószínűleg legegyszerűbb felhívni néhány bankot telefonon. Ha viszont a 400-500 hazai és legalább 1000 itthon kapható külföldi alap közül szeretnénk választani, külföldi részvényt vásárolnánk vagy csak a legfontosabb hazai részvényekre szeretnénk tőzsdei ügyleteket kötni, az az internet használata nélkül ma már szinte elképzelhetetlen.
Például, ha össze szeretnénk hasonlítani többféle alap hozamát, a megfelelő internetes oldal, így a Bamosz oldalának segítségével pár kattintással megtehetjük. Más, hagyományos módszerrel ez ma már igencsak nehéz lenne, minden céget külön-külön felhívva, az ügyintézők válaszát kivárva, akár órákba is beletelhet. Interneten lehet valós idejű tőzsdei árfolyamokhoz jutni, ott lehet a legfrissebb híreket nyomon követni, a szakosított oldalakon többnyire a rádió- és televízióállomásoknál is jóval gyorsabban. Fel lehet iratkozni hírlevelekre, hírcsatornákra, lehet blogokat (véleményeket vagy híreket tartalmazó naplószerű írásokat) olvasni, és ha kérdésünk van, feltehetjük egy fórumon, ahol más befektetők vagy szakemberek válaszolnak a kérdéseinkre.
A régi és az új világ együtt is működik, így az interneten a pénzügyi szolgáltatóknak küldött, gyors és minimális időigényű megkeresésekre visszahívással, e-mailben vagy levélben is válaszolhatnak az ügyfélszolgálatok. Elektronikusan panaszokat, beadványokat is be lehet már nyújtani különböző hatóságokhoz, így a PSZÁF-hoz is. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy megfelelő szerződések megkötése után átutalásokat, értékpapír-vásárlásokat és más tranzakciókat is intézhetünk internetről, sok esetben hetekig fel sem kell kelni a karosszékből pénzügyeink intézéséhez.
A pénzügyi tárgyú törvények előírják különböző információk kötelező közzétételét a bankok, értékpapír-kibocsátók számára. Ezeket régebben kifüggesztették különböző irodákban, és közzétették nyomtatott napilapokban, ami ma már egyre ritkább, lényegében kihalóban van. A közzétételek helye manapaság inkább a cégek, tőzsdék, felügyeletek internetes oldala, ahol a százoldalas kibocsátási tájékoztatóktól alapok havi jelentéseiig, rendkívüli bejelentésekig sok minden található, ami fontos lehet. A probléma sokszor inkább a hasznos információk és a felesleges, formális kötelező frázisok szétválogatása.
Persze mint ahogy az iskolákban is vannak inkább vizuális és vannak inkább verbális módon tanulni képes diákok, nem szabad leírnunk az élőbeszédet sem. Vannak, akik személyesen vagy telefonon tudnak igazán kérdezni, tanulni, információhoz jutni. Praktikus lehet a két módszer kombinációja is, ahol először az interneten tájékozódik valaki, például egy befektetésfajtánál kiválaszt két-három szimpatikus ajánlatot, majd az alkalmazottaktól kérdez tovább. Akik persze szintén nem tévedhetetlenek.
