Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mivel a decemberi infláció a vártnál magasabb, 4,7 százalékos lett, az ehhez kötött kamatozású, január végi kamatfizetésű Prémium inflációkövető államkötvények következő kamata évi 10,7 (a 2012/I esetében), illetve, 7,7 százalék lesz (a 2013/I-nél). A 2013/I-t az eredeti feltételek szerint csak január 21-éig tervezték értékesíteni. Amint Borbély László Andrástól, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, nem bocsátanak ki újabb januári lejáratú kötvényt ennek helyébe, mivel már két népszerű kötvény lejárata és kamatfizetése is erre az időszakra esik. Ha még több ilyen esemény esne egybe, torlódások keletkeznének a Magyar Államkincstár lakossági fiókjaiban.
Ehelyett folytatják a nyáron kibocsátott, augusztus végi lejáratú és kamatfizetésű inflációkövető kötvény (2013/J, jelenlegi kamata kereken évi hét százalék) és a decemberben kibocsátott ötéves papír (2015/I, kamata 7,2 százalék) forgalmazását, szükség esetén akár a kibocsátandó mennyiség növelésével is. A hónap végén a tbsz-számlák kapcsán a kincstárnál nem tapasztaltak kiugró forgalomnövekedést, ami látszik az inflációkövető papírok értékesítésén is: míg november végi állományuk 131 milliárd forint volt, december végére az mintegy 135 milliárd forintra emelkedett.
Bár az inflációkövető kötvény népszerű volt tavaly, a többi lakossági állampapír kevésbé. Például a kamatozó kincstárjegyek állománya 71, a postákon kapható kincstári takarékjegyek állománya 39 milliárd forinttal csökkent. Így a Prémium kötvények 102 milliárd forintos állománybővülésének köszönhető, hogy a lakossági állampapírok állománya összességében csak mintegy nyolcmilliárddal esett vissza, 2009-ben inflációkövető kötvény híján sokkal nagyobb volt a mérséklődés. A visszaesés oka a vezérigazgató-helyettes szerint az, hogy a bankok érdekeltsége megnőtt saját forrásgyűjtő papírjaik és betétjeik eladásában. Úgy tűnik, a lakossági állampapírok által szerezhető jutalék ellenére is jobban megéri nekik saját termékeiket ajánlani az ügyfeleknek. A postán is olyan banki termékekkel kell versenyezniük, amelyek kamata rendszerint kissé meghaladja az állampapírokét.
Ennek ellenére sem a pénzintézeteknek fizetendő jutalékot, sem pedig a papírok kamatát nem szeretnék emelni, mivel akkor az ÁKK szempontjából ezek a papírok megdrágulnának, drágábban lehetne forrást bevonni, mint az aukciókon a nagybefektetőktől. A Magyar Posta Zrt. új vezetése ugyanakkor nemrég kifejezte az ÁKK-nak, hogy nagyobb hangsúlyt szeretne helyezni az állampapír-forgalmazásra.
A lakosság számára a legfontosabb forgalmazóhelye az ÁKK-nak így a kincstár marad, amelyet azért is előnyben részesítenek, mert ott nincsen más termék.
Nem történhet meg az, ami egyébként gyakori, hogy az ügyfél állampapírt venni tér be a bankba, és mégis egy banki befektetéssel gazdagabban jön ki onnét. Ezért is kínálják a Prémium kötvényt már kizárólag a kincstár lakossági fiókjaiban. Növelni szeretnék a kincstár esetében az internetes, telefonos tranzakciók szerepét, tapasztalataik szerint ugyanis az ügyfelek egyre kevésbé szívesen térnek be fiókokba, szeretnek mindent otthonról intézni. Ez főleg a megcélzandó fiatalabb korosztályoknál fontos, márpedig ügyfeleik között sok az idősebb, akiknek száma fogy. (A magas átlagéletkor még annak öröksége, hogy a fiókhálózatot az MNB-től örökölték.)
A lakossági értékesítés bővülését a marketingtevékenység erősítésétől is várják. Tavaly eredetileg 950 millió forintot szántak erre a célra, de csak mintegy 300 millió forintot költöttek el márciusig, a többi megmaradt, áprilistól ez a tevékenységük teljesen leállt. Most egy új pályázatot írnak ki, és a keret - amint a költségvetésben is szerepel - 1,3 milliárd forint lesz (1997 óta nem volt ilyen nagy). Ezen összeg nagyobb részét még az első félévben elköltenék, hogy pontosan milyen koncepció alapján, azon még dolgoznak. A szervezet marketingstratégiája még a pénzügyi válság előtti koncepciót tükrözi, így új stratégiát dolgoznak ki.
Látszólag apró, de fontos változás, hogy az ÁKK a közelmúltban változtatott a kincstárnál kapható kincstárjegyek és fix kamatozású államkötvények árazásán. Míg korábban inkább fél százalékpontos vagy nagyobb is volt a különbség az állampapír-piaci referenciahozamok és a kincstári eladási hozamok között, ez mostanra futamidőtől függően 25-35 bázispontra (századszázalékpontra) csökkent, azaz magasabb hozammal lehet állampapírokhoz jutni. Borbély szerint ez is tudatos változtatás volt, amivel a lakosság érdeklődését szeretnék növelni.
Az ÁKK szeretné az adócsökkentésnek köszönhetően keletkező többletmegtakarítások minél nagyobb részét megszerezni majd. Borbély szerint ugyanakkor az is eredmény lenne, ha a lakossági állampapírok állománya nem csökkenne tovább, esetleg kis mértékben nőne.
