Az euró a hét eleji 273-274 forintos szintről péntek estére 280 fölé ugrott, a BUX 1600 pontot esett, a tízéves államkötvényhozam pedig 7,2 százalékról 8 százalék fölé emelkedett. Ezzel alaposan alulteljesítettük a világot, bár a nemzetközi hangulat sem nevezhető feltétlenül rózsásnak. A leértékelődés nagyrészt a hét utolsó két napjának termése, és egybeesik a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos drasztikus lépések bejelentésével. A lapunk által megkérdezett szakértők abban egyetértenek, hogy nem a pénztárak eladásai, sokkal inkább a bizalomvesztés, illetve a későbbi részvényértékesítésektől való félelem áll az esés hátterében.
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír stratégája három tényezővel magyarázta a lejtmenetet: a nyugdíjreform kapcsán várható későbbi részvényértékesítésektől való félelem mellett szerinte a koreai feszültség növekedése, illetve az Európai Unióban jelentkező fiskális problémák is hozzájárultak. Az esést kiváltó mögött álló okok közül tehát kettő külső - hangsúlyozta. Fontos, hogy az állam milyen stratégiával válik meg a pénztárak által átadott részvényektől, ha egyáltalán megválik, hiszen jelenleg csak egy várakozás, hogy el fogják adni, erről biztosat nem lehet tudni. A stratéga meggyőződése, hogy amennyiben az állam az eladás mellett döntene, akkor is nagyon óvatosan tenné, nem vágná maga alatt a fát a hirtelen piacra öntéssel.
Erre Amerikában kiváló példák vannak, az állami Citigroup-részesedést lassan a piacra csöpögtetve, míg a GM-et egy blokkban értékesítette az állam.
Az eszközátadásig maguk a vagyonkezelők nem fognak lépni, nem adják el a részvényeket - tette hozzá. A Concorde számításai szerint a magánnyugdíjpénztárak 300 milliárd forint feletti értékű magyar részvénnyel rendelkeznek, a befektetési jegyeket is beleszámítva. A külföldi részvények mennyisége nagyobb, 700-800 milliárd forintot tehet ki.
Miró József, az Erste stratégája szerint a magyar alulteljesítés a kockázati prémium emelkedésére vezethető vissza.
Nem lehet tudni, hogy milyen szabályok lesznek, mi fog történni, így a cégek cash flow-jának előrejelezhetősége erőteljesen csökken. Erre csak rátesz a nyugdíjpénztárak államosítása. A szakértő szerint 750 milliárd forintnyi részvény van a nyugdíjalapoknál, nagy valószínűséggel az egész államosítva lesz, de ugyanennyi külföldi részvény is van a portfólióban, ami eladásra kerülhet. Érdekes, hogy az állam pont annyit akar elkölteni, ami megegyezik a külföldi részvényekben és kötvényekben lévő pénzmennyiséggel. Vagyis elvileg nem kell félnünk attól, hogy a magyar részvényeket eladja az állam, vagy ha igen, azt csak lassan, hosszan fogja megtenni.
A piac azonban fél attól, hogy az állam a 750 milliárd forintnyi részvényt - ami elég nagy mennyiség a magyar tőzsde méretéhez képest, hisz a napi forgalom 20 milliárd körül van - mégis a piacra önti. A befektetők emiatt úgy látják, jobb elkerülni a magyar piacot, e félelem hatására pedig megemelkedtek a hozamok: a tízéves hozam a hét eleji 7,2-ről péntekre 8,06 százalékra nőtt. Ez a hozamemelkedés 5-6 százalékos romlást jelent a részvények értékelésében, ami nagyjából megegyezik a magyar piac alulteljesítésének mértékével. A pénztárak részvényeladásától Miró szerint sem kell tartani. Az állam eszközöket vesz vissza, vagyis nem kell ezeket pénzre váltani.
Okos alapkezelő a magyar részvényeket eleve alulsúlyozta, vagy pedig benchmarkra (BUX) súlyozott, ettől eltérni nem kell. Azt tudom elképzelni, hogy az ad el, aki felülsúlyozta a magyar piacot, ilyen viszont kevés lehet - mondta Miró. Egy ilyen helyzetben legjobb semmit sem csinálni, mivel az alapkezelő nem akar kárt okozni, és jelenleg nem tudja, hogy mivel okoz kárt.
Azt, hogy melyik társaságban mekkora részesedéssel rendelkeznek a pénztárak, nagyon nehéz megmondani, hiszen egy tulajdonost csak öt - a Mol esetében két - százalékos tulajdonrész fölött kell nevesíteni. A teljes 750 milliárdnyi részvényállomány mindenesetre a piaci kapitalizációnak 10 százaléka, vagyis a pénztáraknak 5-10 százalékos tulajdonrésze lehet az egyes cégekben. A későbbi eladás lehetséges módjaira megvannak a technikák, lehetnek tenderek és piaci értékesítés is, korábban bevált például a tőzsdei aukció ilyen helyzetekben. Egy nemzetközi kibocsátás viszont túl drága, ezt Miró nem tartja valószínűnek.
