Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Moltól 35 milliárd forint befizetést várnak a költségvetésbe - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken. Az energia- és távközlési cégekre kivetendő adók részleteire váró piac első reakciója természetesen az árfolyam azonnali zuhanása lett, amiből azonban hamar jött a feltámadás. Ez az összeg ugyanis - jelenleg úgy tűnik - nem új teher, nem új adó, hanem az az összeg, amit a Molnak az Európai Bizottság június eleji határozata alapján mint jogosulatlanul visszatartott bányajáradékot be kellett fizetnie a költségvetésbe. Erre az összegre utalhatott nyilatkozatában a miniszter, amelyet a cég már céltartalékként eltett és meg is fizetett - mondta el a Napinak Somlyai Dóra, a Mol kommunikációs igazgatója.
A Mol korábban megállapított kötelezettsége 112 millió euró és kamatai voltak, ami a magyar kormánnyal kötött 2005 végi megállapodása miatt terhelte az olajcéget. Ennek értelmében az olajcégnek egészen 2020-ig meghatározott mértékű bányajáradékot kellett volna fizetnie a hazai szénhidrogén-kitermelése egy része után - az 1998 után termelésbe állított mezők után -, cserébe azért a 20 milliárd forintért, amit a magyar államnak akkor a bányajáradék rögzítéséért kifizetett. Az uniós támogatási szabályokkal ez nem fér össze, és mivel a magyar állam 2008-ban megemelte a bányajáradékot, konkrét pénzügyi előnyt is jelentett az olajtársaság számára, amit most vissza kellene fizetnie. A probléma csak a 2008-as évvel áll fenn, mert 2009-ben a bányajáradék mértékét a megemelt 30 százalékról újra 12 százalékra csökkentették.
A Matolcsy által említett 35 milliárd forint így a Mol jelenlegi értelmezése szerint megegyezik azzal a 35,8 milliárd forinttal, amit a cég már be is fizetett, csak a miniszter még nem láthatott lekönyvelve. Ezt valószínűsíti az összegek egyezése is, amelyről korábban az elemzők véleménye az volt, hogy mintegy 300 forintos részvényárfolyam-esést indokolhatna (a pénteki mozgás persze ezt némiképp túlreagálva ennek duplája volt). Ugyanakkor azért nem árt az óvatosság, hiszen a politikusok nyilatkozatai sokszor akár önbeteljesítőek is lehetnek. A különadókról egyelőre nem történt bejelentés, a már átutalt 35,8 milliárd forint pedig a befizetés ellenére is vitatott összeg, ami ellen a Mol fellebbez az EU-nál. Össze lehet keverni ugyan azokkal a beharangozott adókkal, amelyektől a piac már hetek óta fél, de attól a valóság még ugyanaz marad: a Mol által már befizetett pénz nem egy külön az energiacégekre kivetett adó, ami - ha lesz ilyen - még bármikor sújthatja az olajcéget, akkor is, ha Matolcsy most valóban a már befizetett korábbi kötelezettségre utalt. Ez majd csak akkor fog kiderülni, ha egyértelművé válik, mi lesz az ominózus, az energia- és távközlési cégeket sújtandó, bankadóhoz hasonló adók sorsa.
(A szerző rendelkezik Mol-részvényekkel.)
