Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kijelentés, miszerint a részvények hozama hosszú távon meghaladja a kötvényhozamokat, csak nagyon hosszú időtávot vizsgálva állja meg a helyét. Fontos, hogy még egy öt évre tervezett részvénybefektetés esetén is türelemmel válasszuk ki a megfelelő beszállási pontot. Az elmúlt három év során ugyanis szinte biztos veszteséghez vezetett, ha magyar részvényben próbáltuk meg fialtatni pénzünket (a BUX egy százalékkal került lejjebb ezen időtáv alatt), miközben az állampapírokon mintegy 30 százalékos hozamra tehettünk szert. Ebben persze komoly szerepet játszik, hogy egy harmincévente egyszer előforduló krach söpört végig a tőzsdén.
Még hosszabb, ötéves futamidőt vizsgálva - mely időtáv a tbsz-számlán már mentesít a nyereségadó fizetése alól - is jobb befektetésnek bizonyultak az állampapírok, mint a részvények. Ennyi idő alatt ugyanis a BUX értéke 41,4 százalékot emelkedett, a kompozit állampapírindex, a CMAX viszont 50,4 százalékkal kúszott feljebb. A magasabb hozam mellett ráadásul nem elhanyagolható az sem, hogy a kötvénybefektetés jóval kevesebb izgalommal jár, mint a részvényvásárlás.
Jól összeállított részvényportfólióval, illetve a megfelelő beszállási pontot megtalálva persze a tőzsdén az állampapír-piaci hozamok sokszorosára is szert lehetett tenni - vagy rossz választás esetén hatalmasat bukni. Aki például elég bátor volt ahhoz, hogy tavaly márciusban OTP-t vásároljon, mostanra megötszörözte pénzét, a Mollal pedig hasonló időtáv alatt a befektetett összeg két és félszeresét lehetett keresni. (Mindazonáltal a 2007-es csúcsokon vett részvények még mindkét esetben jelentős mínuszban vannak.)
Dönthetünk persze úgy is, hogy nem a hosszú távú befektetőkre jellemző vedd és tartsd (buy-and-hold) stratégiát követjük, hanem aktívan kereskedünk a tbsz-számlán, amivel ugyan csökkenthetjük a veszteség kockázatát, ám az elérhető nyereség nagyságát is korlátozzuk.
