Mind az euró, mind a svájci frank ellenében erős emelkedő trendben van jelenleg a dollár árfolyama, sőt erős ellenállási szinteket sikerült leküzdenie az amerikai fizetőeszköznek. Az 1,34 körüli szint eddig erős támaszként funkcionált, azonban úgy tűnik, a csata már az 1,38-as zónában eldőlt. Ekkor ugyanis a dollár árfolyama megközelítette a tavaly december óta tartó emelkedő trendcsatornájának szélét, sőt átmenetileg fölé is szúrt. Most már viszont úgy tűnik, a keresztárfolyam oldalazása inkább csak a dollár eddigi erősödésének "megemésztése" volt, nem trendfordító technikai alakzat. A dollár árfolyamában ez az oldalazás akár egy kis zászlóként is felfogható, s ha valóban ez volt, akkor az alakzat akár 1,25-ös szintekig is kergetheti a keresztárfolyamot. Addig azonban az 1,3 és az 1,29 között húzódó ellenállási zónát is le kellene küzdeni, ami egyrészt a korábbi dollárgyengülés egyik fontos Fibonacci-szintjét is jelenti és egy tavaly április-májusról ott maradt ellenállási szintet is. Tartós dollárgyengülésre jelenleg akkor lehetne számítani, ha ismét az 1,38-as zónába kerülne a zöldhasú euróval szembeni árfolyama. A trendet azonban az 50 napos és a 200 napos átlaga és iránya is jelzi, ezek a rövid távú mozgásokat hivatottak egy-egy trendből kiszűrni.
Hasonlóan viselkedik a svájci frank is a dollárral szemben. Az erősödő trend egy jól látható trendcsatornán belül viszi egyre erősebb szintekre a dollárt a frankkal szemben. Azt, hogy ez valós tőkemozgást is jelent-e Svájcból (esetleg svájci bankszámlákról) az Egyesült Államok és a dolláreszközök felé, nem tudni, azonban az ilyen erős trendeknek általában fundamentális hátterük is van. A kérdésre a választ talán a svájci privátbankárok tudnák megadni - vagy az amerikai adóamnesztiában reménykedő tengerentúli ügyfelek.
