Az elmúlt években mindössze egy-két esetben volt rá példa, hogy a távvezeték károsodása miatt nyolc óránál tovább kellett nélkülözni a távfűtést budapesti lakásokban - mondta el lapunknak Balog Róbert, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. szóvivője -, de a fővárosi távhőhálózathoz hasonló nagy rendszerek esetében soha nem zárható ki a műszaki hibák előfordulása. A Főtáv 1,5 milliárd forintot költ évente tervszerű karbantartásra, nyaranta aknákkal ellenőrzi a vezetékek állapotát, szúrópróbaszerűen. A társaságnál a megtermelt és az értékesített hő mennyiségének különbözete 10 százalék körül van, aminek nagy részét a hőveszteség adja (összehasonlításul: Salzburgban 16, Bécsben pedig 8 százalék a veszteség). A hőveszteség a nagy hidegben emelkedik, ami ugyan érzékelhető, de nem jelentős tétel - fogalmaz Balog Róbert.
Az elmúlt hideg időszakban körülbelül 23 százalékkal nőtt a hőmennyiség-felhasználás a sokéves átlaggal összehasonlítva, ám az egy évvel ezelőttinél így is kisebb lesz a távhőszámla, egyrészt az áfacsökkenés, másrészt az árak mérséklődése miatt. (Tavaly az alapdíj 5, a hődíj pedig összességében 33 százalékkal csökkent.) A nagyobb felhasználás a jelenlegi feltételek között önmagában 9-10 ezer forintos számlatöbbletet eredményez, a korábbi árakkal és áfával mintegy 16 ezer forint lett volna a növekmény - mondja a Főtáv szóvivője, aki szerint így átlagosan 28 ezer forintos januári távhőszámlát kaphatnak kézhez a fogyasztók.
A villamosenergia-szolgáltatásban és -felhasználásban a hideg nem olyan fontos tényező, mint a távfűtés esetében, a lakossági és ipari fűtésnek csak kis hányadát oldják meg árammal - mondta el Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. kommunikációs igazgatója. Jóval nagyobb veszélyt jelent az ónos eső; vannak olyan időjárási körülmények, amelyekre nem lehet kellőképpen fölkészülni - mondja a kommunikációs vezető, hozzátéve, hogy ez másutt is így van. Egyes módszerekkel ugyan csökkenthető a veszély, ilyen például a vezetékek nagyobb védőtávolsága vagy a föld alá vitelük, de ezek csak részben jelenthetnek megoldást, ráadásul drágábbak vagy környezetvédelmi szempontból aggályosak.
Az erőműveknek minden időjárási körülményre fel kell készülniük, ezért a hideg nem igényel különleges teendőket. A technológia és a kapacitás rendelkezésre áll, a távfűtés számára törvény írja elő, hogy mínusz 15 Celsius-fokos napi átlaghőmérsékletig képesek legyenek az ellátásra - közölte Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese. (A múlt héten mínusz 9 fok körül alakult az átlag.) A hét évvel ezelőtti eset óta, amikor több Duna menti erőműben is zavart okozott a nagy hideg, nem volt jelentősebb ilyen jellegű probléma - mondja Vinkovits. A Budapesti Erőmű a hideg januárban a sokéves átlagnál 9,5-10 százalékkal több hőt adott át a távhőrendszernek, de január 28-án például 40 százalékkal haladták meg a sokéves átlagot.
