Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rossz példát tanult anyavállalatától a tőzsde egyik legfiatalabb cége, a KEG. Az anya által folytatott üzleti modellt vette át, melynek lényege: a társaság igazgatósága zárt körben tőkét emel, a részvényekért azonban nem készpénzzel, hanem a cég alaptevékenységéhez egyáltalán nem passzoló - gyakran irtózatosan túlértékelt - apporttal fizet a tőkeemelő. Az apportért cserébe kapott részvényeket aztán szép lassan a tőzsdén eladogatja, ahol furcsa módon mindig akad pár megvezethető kisbefektető, aki a számára nyilvánvaló bukást jelentő üzleti modell ellenére megveszi a papírokat.
A KEG vezetése most az alaptőke 146,8 millió forintos felemeléséről, azaz 367 ezer darab, 550 forint kibocsátási értékű új részvény létrehozásáról határozott. A papírokért cserébe azonban nem 202 millió forintot, hanem két ismeretlen offshore cég ismeretlen cégekkel szembeni követelését kapja a KEG. Hogy pontosan miért is éri meg 202 millió forintnyi követelést 202 millió forintért megvásárolni, s közben futni annak kockázatát, hogy az adós nem fizet, arról nem szól a KEG közleménye, mint ahogy arról sem, hogy ezzel a lépéssel most követeléskezelővé avanzsál a társaság vagy megmarad eredeti tevékenységénél, a gázkereskedelemnél.
