Emelkedtek a vezető nyugati tőzsdeindexek csütörtökön; az elmúlt napok rossz hírei igencsak megviselték a pénzintézeti árfolyamokat, így most nem annyira meglepő, hogy 6 százalék fölötti emelkedésre is volt példa (Lloyds). A szektor kedvezően fogadta, hogy többek között Jean-Claude Juncker, az EU pénzügyminiszteri tanácsának vezetője, illetve Angela Merkel német kancellár is kiállt a görög állam mellett, védelmet ígérve az országnak. A nyersanyagcégek ugyanakkor gyengén muzsikáltak, a bányatársaságok jegyzése kisebb mértékben ugyan, de csökkent. További kedvező hír volt, hogy a Bank of England változatlan kamatszint mellett továbbra is folytatja a 200 milliárd fontos extra likviditási programot. Svájc viszont - bár az alaprátán nem módosított - bejelentette, az exit stratégia részeként a vállalati kötvényvásárlást is felfüggeszti majd. A Footsie 0,8, a DAX és a CAC-40 pedig egyaránt 1,1 százalékos emelkedéssel zárt csütörtökön. Az amerikai tőzsdék egyöntetűen 0,6 százalék körül emelkedtek lapzártánk idején. A nyitás előtt közzétett, a vártnál jobb külkermérlegadat mellett érdekes módon a vártnál rosszabb munkaerő-piaci mutató sem tudta letörni a viszonylag kedvező hangulatot. Ezt azonban részben magyarázza, hogy közben az első ízben munkanélküli-ellátásért jelentkezők számának négyhetes mozgó átlaga 474 ezerre csökkent, ilyen alacsonyan utoljára 2008 szeptemberében állt. Jól teljesít viszont a kiskereskedelmi szektor, részben a vegyes munkaerő-piaci számok miatt is; a szektor novemberi forgalmi adatai pénteken jelennek meg. A dollár némileg erősödött az euróval szemben, az árupiacok, így a dollár jegyzése pedig gyengült; a fekete arany két hónap után ismét 70 dollár alatt forgott New Yorkban.
