A dubai fejlemények rányomták bélyegüket a csütörtöki hangulatra, a piac bizalmának megrendülése széles körben tarolt. Estek az országban kitettséggel rendelkező bankok (és áttételesen a pénzügyi szektor összes szereplője) részvényárfolyamai. Többek közt a fejlemények hatásával magyarázták szakértők a dollár, illetve a feltörekvő gazdaságok devizáinak gyengülését is. A tőzsdei esést eleinte még a japán jen erősödésével, illetve a sanghaji börze zakójával magyarázták, ám később sorra jelentek meg az európai bankok dubai kitettségét taglaló kommentárok és feléledt a hitelpiaci válság már-már elfeledett képe. Ám nemcsak a válság, az országbedőlési kockázatok latolgatása is kiújult, a Reuters adatai alapján a dubai szuverén államadósság hitelbiztosítási csereügyletének árfolyama 500-550 bázispontra bővült, azaz 10 millió dollárnyi dubai adósság bedőlése elleni biztosítás évi 500 ezer dollárba kerülne, szemben a keddi 360 ezer dolláros értékkel. Hasonló, bár visszafogottabb ugrást mutattak a szomszédos Öböl menti országok cds-einek kockázati felárai is. Tovább növelte a bizonytalanságot, hogy elmaradt a Dubai World híres pálmafa formájú szigetet építő leánya, a Nakheel által kibocsátott iszlám kötvények (szukúk) tulajdonosainak meghirdetett helyzetértékelő telefonkonferencia. A társaság indoklása szerint a túlzott érdeklődést nem bírták a vonalak.
