Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pontosan értékelték a brókerek a helyzetet (Napi, 2009 november 18.), a magyar magánszemélyek valóban realizálták a tavaly év végén és az idei év elején vett részvényeiken elért nyereséget - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatokból. A lakosság ugyanis az elmúlt két negyedévben összesen 129,9 milliárd forint értékben már nettó eladóként jelent meg a piacon, így szinte hajszálpontosan annyiért értékesítettek részvényt, mint amennyiért (132 milliárd) 2008 utolsó és 2009 első három hónapjában részvényeket vásároltak. A kisbefektetők kezében lévő részvények összértéke viszont ezzel együtt is emelkedett (261 milliárd forintról 307 milliárd forintra), azaz a pénzkivét után 46 milliárd nyereségre tettek szert a "háziasszonyok". Ez bő kétszerese annak, mint amennyit ugyanezen időszak alatt állampapíron vagy bankbetéten kereshettek volna. Állítólag eközben rá is kaptak a tőzsdézés ízére, s betett pénzüket - továbbra is elsősorban OTP-ben, de nagyobb mozgások esetén már kisebb papírokban is - forgatják.
A fordulat közeledtére intő jel lehet azonban, hogy az elmúlt negyedévben már a profik - a hazai pénzügyi vállalkozások - az eladói oldalon álltak a részvénypiacon, s a külföldiek is csak a korábbinál jóval szerényebb mennyiségben, mindössze nettó 15 milliárd forintért vásároltak a BÉT-en.
A vételi oldalon szinte kizárólag a hazai nem pénzügyi vállalkozások álltak, ők mintegy 88 milliárd forint értékben vásároltak a részvényekből.
A lakosság körében viszont ismét népszerű befektetési formává váltak a befektetési jegyek, az elmúlt öt negyedév masszív eladásai után most - ha szerény mértékben is - de nettó vevőként jelentek meg a piacon. A befektetési jegyek 2868 milliárd forintos összállományának több mint 50 százaléka továbbra is a háztartásoknál található.
Közel sem csábította ennyire a kisbefektetőket a kockázatmentes, ám kisebb hozammal kecsegtető állampapírpiac. Itt legnagyobb nettó vevőként a külföldi befektetők jelentek meg, akik 396 milliárd forint értékben vásároltak, a legjelentősebb nettó eladók pedig az egyéb monetáris intézmények - ők 357 milliárd forintnyi hitelpapírt adtak el - és a 73 milliárdnyi állampapírtól megváló háztartások voltak.
