Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Összesen 160 milliárd forintot vontak ki a magyar befektetési alapokból az első félévben, ami elsőre nagyon csúnya adatnak látszik. A számok mögé nézve azonban már egy kicsit árnyaltabb a helyzet. A befektetési jegyek közül ugyanis 93 milliárd forintnyit az ingatlanalapokból, míg 80 milliárd forintnyit a garantált alapokból vettek ki, amelyek speciális helyzetben voltak - mondta Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára egy tegnapi háttérbeszélgetésen.
Nagy meglepetést természetesen a tavalyi folyamatok ismeretében nem jelentett, hogy a legnagyobb visszaváltási arány az ingatlanalapokat érintette. A közel 100 milliárd forintos kivét azonban elsősorban a tavaly novemberi visszaváltások áprilisi realizálódása volt. A garantált alapok pedig azért tartoztak a vesztesek közé, mert az első félévben járt le egy sor alap, melyek befektetői közül sokan döntöttek úgy, hogy inkább bankbetétbe teszik át a pénzüket, mint hogy új befektetési alapot keressenek. Temmel bízik abban, hogy ezek az alapfajták kellőképpen válságállók, így előbb-utóbb megfordul a tendencia. Igaz, ehhez az is fontos lenne, hogy pozitív múltbeli hozamokat tudjanak felmutatni. Temmel a tőkepiaci folyamatokról szólva elmondta, hogy bár hektikus hónapokat tudunk magunk mögött, vannak már biztató jelek is, szemben a tavalyi évvel.
Ugyanakkor a főtitkár nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mi várható a piacon, ehhez ugyanis szerinte üveggömbre lenne szükség. Annyi talán mégis kijelenthető, hogy a nehezén már túl vannak a piacok.
A kezelt vagyon tekintetében nem hozott jelentős változást az első félév. Voltak ugyan visszaváltások, de voltak olyan alapok is, ahová már érkezett friss tőke. A pénzpiaci és részvényalapok például a nyertesei voltak az elmúlt hat hónapnak de ez normális is. A pénzpiaci alapok a legválságtűrőbbek - mondta Temmel András, így nem véletlen, hogy ezekbe áramlott a legtöbb pénz, ami 27 milliárd forintot jelentett. A részvényalapok jó teljesítménye (plusz 19 milliárd forint) sem meglepő, hiszen a kisbefektetők körében is tapasztalható volt, hogy beszállási lehetőségként értékelték a nagy részvényáreséseket. A kötvényalapok viszont hosszú évek óta a magyar piac mostohagyerekei. A magyar befektetők ugyanis nehezen tűrik ennek az alapfajtának az ingadozását, így nem csoda, hogy az emberek a jelen helyzetben továbbra is bizalmatlanok e termékekkel szemben. A kötvényalapokból 21 milliárd forintot vontak ki június végéig.
Kiszűrve a speciális tételeket, semmi jelentős mozgás nem látszott az első félévben - mondta Szalai Sándor, a Bamosz elnöke. A lakossági aktivitás gyenge volt, inkább a lassú pénzkivonás jellemezte ezt a szegmenst, így a friss tőke inkább az intézményektől érkezett. A nyugdíjpénztári rendszer ugyanis működik, így a tőlük az alapkezelőkhöz áramló évi 300 milliárd forint havi szinten is érezhető pénzbeáramlást jelent. A lakossági megtakarítások ugyanakkor hiába nőttek, nőnek gyorsuló ütemben, ezek ugyanis egyelőre a fix megtakarítási formákba mennek, és kérdéses, hogy ez mikor változik meg. Jelenleg ugyanis annyira vonzóak a 10-12 százalékos betéti kamatok, hogy ezekkel nehéz versenyezniük az alapoknak. Ez várhatóan így is marad az idén, mivel a külföldi bankok nem öntik itt lévő leányaikhoz a pénzt, így a helyi bankoknak a lakosságtól kell bevonniuk forrást, ami továbbra is magas szinten tarthatja a kamatokat. Ez a tendencia csak akkor törhet meg, ha a részvénypiacok tartósan emelkedni tudnak, és ez a kamatszint mérséklődésével nem erősítette meg - tette hozzá az elnök.
Az alapok, kihasználva az elmúlt hónapok tőzsdei rallyját, már nem szerepeltek rosszul. A BUX valamivel több mint 25 százalékos emelkedése mellett a részvénytúlsúlyos alapok átlagosan 14,9 százalékos hozamot tudtak elérni. A garantált alapok ugyanakkor csak 2,8 százalékot emelkedtek. Veszteséget viszont csak a hosszú kötvényalapok (-0,1 százalék) és az ingatlanalapok (-5,1 százalék) szenvedtek el.
