Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ukrán Kommerszant értesülései szerint a parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a magánszemélyek devizahitelezését az országban. A törvény szerint ezentúl magánszemélyek csak akkor vehetnek fel más devizában kölcsönt, ha arra külföldi egészségügyi ellátásuk vagy külföldi tanulmányaik miatt van szükség. A kisvállalkozások hozzájuthatnak devizahitelhez, de csak akkor, ha ezt nem készpénzben fizetik ki számukra és rendelkeznek külföldi devizában árbevétellel. A törvényhozók betiltották a devizahitelek nem rezidensek felé történő előtörlesztését is. Az új törvény ugyanakkor két év haladékot adna a 2008 októbere előtt felvett devizahitelek törlesztésére az adósoknak. A törvényhozók még dolgoznak azon a javaslaton, amely megtiltaná a jelzáloggal terhelt ingatlanok árverezését, ha a tőkerészt nem, de a kamatokat fizeti az adós - írja a Bloomberg.
Egyelőre nehéz megítélni a hírek alapján, hogy ennek az intézkedésnek milyen hatása lehet az Ukrajnában jelen lévő külföldi bankok üzleti tevékenységére - mondták el a lapunk által megkérdezett elemzők, akik közül azért olyan is akadt, aki semmiképpen sem tartotta pozitívnak a döntést. A neve elhallgatását kérő elemző szerint ugyanis főleg a törlesztési haladék komolyabb céltartalékolási kötelezettséggel is járhat a bank számára ebben a negyedévben. Ugyanakkor hosszabb távon akár jól is járhatnak a bankok ezzel az intézkedéssel.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője szerint is a devizahitelezés korlátozása önmagában - ha átmeneti intézkedésről van szó - csak azt az üzletpolitikát tükrözi, amelyet a válság kirobbanása óta a bankok Ukrajnában követnek. Azaz a kereskedelmi bankok a megnövekedett kockázatok miatt amúgy is visszafogták ezt a tevékenységüket az országban. Az sem valószínű, hogy a tervezett árverési stopnak nagy hatása lenne, hiszen egyelőre a bankok sem terveznek tömeges árveréseket, hiszen ezzel csak tovább mélyítenék a válságot - vélte az elemző. Herczenik is a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatban hívta fel a figyelmet arra, hogy ez már kedvezőtlenebbül is érinthetné a bankokat. Kérdés, hogy az ukrán megoldásban a nem teljesítő hitelfelvevők és a bank közé beállna-e az állam vagy sem - ezt a jelenlegi hírek alapján még nem tudni.
Ugyanakkor hosszabb távon akár jól is járhatnak ezzel a lépéssel az ukrán bankok, ha a fedezet értékesítése helyett a teljes hitelt visszafizetik nekik, hiszen az intézkedésnek ez a célja.
Az OTP idén az első három hónapban 9,1 milliárd forintnyi veszteséget könyvelt el ukrán leánybankján, ebben nincs benne az a mintegy 60 milliárd forintnyi goodwill-leírás, ami végül utólag a tavalyi negyedik negyedéves kimutatásba lett "visszaírva". A bank jelentése szerint míg a tavalyi negyedik negyedévben még a hrivnya leértékelődése volt a fő veszteségtermelő tényező, addig az első negyedévben már a romló hitelportfólió okozta a negatív profitot. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 4,7 százalékról 10,4 százalékra nőtt március végéig az ukrán leánynál, kérdés, ha valóban moratóriumot vezetnének be a hitelekre, akkor ez hogy érintené ezt a mutatót.
