Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lettországi állampapír-piaci problémák nyomán csütörtökön komoly mértékben, 30-39 bázisponttal emelkedtek a többéves kötvények referenciahozamai, ezzel valamennyi mutató ismét évi 10 százalék fölé lendült. A hazai kötvényaukción ugyanakkor a tervezett 15 milliárd forintos értékesítendő mennyiségre közel 52 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, és 17 milliárdra emelték a kibocsátást - igaz, szintén lényegesen emelkedő, a referenciamutatókhoz hasonló hozam mellett.
Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő makroelemzője és kötvényportfólió-menedzsere szerint a lett helyzet valóban komoly, és hazánkra is kihat, hiszen londoni bankok azonnal kiadták a stratégiai "tanácsot" a magyar cds-ek (credit default swap, a hitelkockázatok kezelésére szolgáló értékpapír) vásárlásáról és a forint eladásáról a lett kockázatok fedezésére. (Az ottani piac ugyanis nem eléggé likvid.) A lett lat esetleges leértékelésének hírére a forint azonnal nagyot gyengült és az állampapírpiac is "szétesett" - mondja a szakértő.
Bár könnyen lehet, hogy a lett történetről hamar elterelődik a figyelem (az EU-IMF beavatkozásba vetett bizalom miatt), az eset Orbán Gábor szerint jól mutatja, hogy a hazai piac továbbra is az egyik legsérülékenyebb. Az állampapírpiacra ez különösen igaz, a jól sikerült aukció ellenére is, hiszen a hatalmas vételi erő ellenére, ami hazai alapkezelőknél "felgyűlt", valódi kereslet hosszabb lejáratokra nincs a piacon, és továbbra is a bizalomhiány a fő motívum. A felhalmozott likviditás ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőségét egy jelentős vételi hullámnak, ha ez a szkepticizmus valami miatt oldódna.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója azt mondja, a lett eset okozhat nálunk is némi eladási hullámot, de a magyar állampapírpiacon a neheze már mögöttünk van. Ha a hozamok emelkednek, például évi 11 százalék körüli szintre, azt szerinte jó vételi lehetőségként kell értékelni, legalábbis azoknak, akik korábban, még magasabb hozamszintek mellett, nem vásároltak be hazai kötvényekből. A szakember megjegyezte, a hazai piac utóbbi két hónapban tapasztalt stabilitását elsősorban annak lehet betudni, hogy az ÁKK nem dobott piacra új kötvényeket, sőt vissza is vásárolt a rövidebb lejáratúakból, miközben a hosszúakból csak viszonylag kis mennyiségeket adott el, mint tegnap is.
Majoros György, a K&H Alapkezelő vezető portfóliómenedzsere szerint a lettországi események közvetlen hatása relatíve csekély lehet Magyarországra, az inkább piaci hangulat kérdése, nincs racionális alapja. Fundamentálisan ugyanis nincs sok közünk a balti államhoz; kis országról van szó, amellyel kereskedelmi, pénzügyi kapcsolataink egyaránt alacsony szintűek. Másrészt a világban jelenleg a kockázati étvágy, a tőkepiaci hangulat nem rossz, ami stabilizálólag hat.
Ugyanakkor a forint esetében már szerdán figyelmeztettek arra piaci elemzők, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyamára és a régióra is komoly hatással lehet a lett valuta leértékelődése. Emiatt akár újból 300 forint fölé kerülhet az eurókurzus (Napi, 2009. június 4.). A Concorde elemzője, Samu János szerint is viharokra kell felkészülni a forint árfolyamában az idén, az év végére azonban ismét 280 forint körüli euróárfolyamot tart reálisnak az elemző. A forint elmúlt napi kilengése viszont óvatosabbá teheti a magyar jegybankot, amely lassabb kamatcsökkentést hajthat végre, így decemberre csupán 8 százalékig vághatja vissza az irányadó kamatot.
