Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A válság kapcsán tapasztalták a Quaestor-csoportnál, hogy megváltozott a magyarok hozzáállása megtakarításaik kezeléséhez?
- A pénzügyi kultúra a mai napig nagyon fejletlen Magyarországon. Annak ellenére, hogy közel húsz évvel vagyunk túl a rendszerváltáson, még mindig azt lehet mondani, hogy a megtakarítások ugyanazt jelentik a többség számára, mint húsz évvel ezelőtt. Sőt kijelenthetjük, hogy jó néhány kelet-európai országtól el is maradtunk e téren. Jelenleg Magyarországon 100 emberből 80-90 még az állampapírok előnyeivel és hátrányaival sincs tisztában, nemhogy a részvénypiaccal. A magyarok többségükben csak a bankbetétet ismerik mint befektetési formát, de a legnagyobb részük még e termék előnyeit és hátrányait sem tudná megmondani. Mostanában ugyanakkor érezhető volt nálunk a forgalmon és a bevételeken is, hogy egyre többen fordulnak a bankbetéten kívül más befektetések felé is. Tavaly év vége felé például volt egy nagyobb beszállási hullám az úgynevezett háziasszonyok körében a tőzsdei részvényekbe. De nálunk még mindig csak 1-2 százalékra tehető azoknak az aránya, akik valaha kötöttek ügyletet a tőzsdén. Ez pedig nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony érték.
- A "háziasszonyok" tavaly 3200-3500 forint körüli OTP-részvényárnál szálltak be tömegesen. Rossz döntés volt ez a részükről?
- Erre a beszállási pontra végre az mondható el, hogy viszonylag jókor léptek, ha nem is a legolcsóbb szinten, de elég jó áron tudtak vásárolni. A legutóbbi beszállási hullám ugyanis 1997-ben, 1998-ban volt, majdnem csúcsközelben, pont az orosz válság előtt. Aki tehát most hosszú távra vett, az szerintem biztosan jól fog járni. Ugyanakkor nagyon fontos lenne számukra is, hogy képesek legyenek kezelni a kockázataikat. Ez ugyanis még a komolyabban tőzsdézőkre sem mindig jellemző - ahogy a tavaly próbajelleggel elindított tanfolyamunk tapasztalatai bizonyítják.
- Tőzsdei oktatást tartanak az ügyfeleiknek?
- A Quaestor-csoportnál mintegy tíz éve gondolkoztunk el először azon, hogy indítsunk egy olyan tanfolyamot, amely segít a pénzügyi kultúra fejlesztésében. Mint teljes egészében magyar tulajdonú cégcsoport nagyon fontosnak éreztük és érezzük a magyar lakosság oktatását a pénzügyi kérdések megismerésében. Az elgondolásunk mostanra érett be, a tanfolyamunkon bárki ingyenesen részt vehet, ha a honlapunkon jelentkezik. Az előadások négy részre tagolódnak: az első modulban a megtakarítások fő fajtáival, előnyeivel és hátrányaival foglalkozunk. Ezután három különböző szekcióban a technikai elemzés, határidős kereskedés, illetve a deviza- és árupiacok működéséről, veszélyeiről van szó. Az elméleten túl gyakorlati vizsgát is tartunk, ahol bemutató programunk alkalmazásával kell hasznosítani a tudnivalókat.
- Mennyire tudja egy ilyen program visszaadni az igazi kereskedés veszélyeit?
- A demoszámla valóban veszélyes lehet, mert sokan nem veszik komolyan, ha azon mondjuk tízmillió forintot elbuknak. Hiszen ott ezután nullázhatja a számláját és nyugodtan újrakezdheti az egészet. A demoverziónak erre a hátrányára fel is szoktuk hívni az emberek figyelmét, azzal, hogy próbálják meg úgy csinálni, mintha valóban a saját pénzük lenne. Amennyiben valaki áttér arra, hogy éles számlán, a saját pénzével kereskedjen, akkor pedig azt szoktuk tanácsolni, hogy először alacsonyabb összeggel próbálkozzon.
- Gyakori kérdés szokott lenni a tőzsdét nem ismerők részéről, hogy mennyi pénzzel érdemes kereskedni.
- Azt, hogy milyen összeggel érdemes elkezdeni, a minimumdíjak nagysága határozza meg. Ha ingyen lenne a tőzsde, elvileg egy forinttal is megérné. Mindenkinek azt kell kiszámolnia, hogy az adott cég díjai mellett milyen összegnél tud költséghatékonyan tőzsdézni. A lényeg azonban a jövőt illetően az lehet, hogy a válság egyik pozitív velejárójaként az emberek rájöttek, a túlköltekezés, a megtakarításokkal való nemtörődömség nem vezet jóra. Jelenleg egyébként egy magyar család többet foglalkozik lakásának a takarításával, mint pénzügyeinek a rendezésével - pedig pénzből élnek. Márpedig ha többet foglalkoznának a pénzügyeikkel, akkor lehet, hogy ma már takarítónőjük lenne.
- Visszatérve a "háziasszonyokra", számítanak-e a tavaly év végihez hasonló újabb beszállási hullámra, illetve mit tanácsolnak az év vége óta OTP-ben ülőknek?
- Az ilyen jellegű beszállási hullámok tapasztalataink szerint csak egyszer-egyszer fordulnak elő. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a mostani válságban lesz még ilyen. Ehhez azonban az kell, hogy jelentősebb emelkedés vagy esés jöjjön. Személy szerint nem erre számítok, inkább vagy lassú emelkedésre, vagy lassabb lecsorgásra. Természetesen az ilyen kijelentések most nem egyszerűek, hiszen a válság mellett sok minden más is összejött, elég a sertésinfluenzára gondolni. Tanfolyamaink egyik legfontosabb mondanivalója az lehet, hogy a tőzsdézni vágyók portfólióban gondolkodjanak a kockázatok mérséklése érdekében. Az is tanulság lehet a számukra, hogy ne egyszerre vegyenek meg mindent, hanem folyamatosan vásároljanak, és akkor innentől kezdve kizárjuk annak a lehetőségét, hogy a csúcson veszünk, és innentől csak azt várjuk, hogy ismét visszatérjenek oda az árfolyamok.
- Önök szerint már eljött az idő a részvények vásárlására?
- Nem lehet kijelenteni egyértelműen, hogy most már eljött a részvényvásárlások ideje, hiszen például a General Motors esetleges csődje a Lehmanéhoz hasonló megrázkódtatással járhat, csak most nem a bankszektort, hanem a reálgazdaságot érintheti jobban. Most még mindig benne vagyunk egy lefelé mozgó spirálban, ami azt is jelentheti, hogy 1929-hez hasonlóan lassú lefelé csorgás következik. Az akkori válság kitörése után egy-másfél évvel is tapasztalható volt a hurráoptimizmus. Szerintem a következő 3-5 hónapban dől majd el, hogy mennyire lehet tartós a jelenlegi emelkedés. Ebben az időszakban érdemes lesz figyelni a gazdaságok makromutatóit. Amennyiben a tőzsdéken ebben a pár hónapban nem lesz nagyobb esés, hanem megússzuk egy oldalazással, akkor lehet remény.
