Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világméretű pénzügyi válság érdekes módon csak a hazai bejegyzésű befektetési alapok hozamában vágott rendet, számukat egyelőre nem csökkentette, sőt lassan tovább nő a létszám. Megszűnt ugyan az utóbbi hónapokban néhány kisebb, korábban kevés tőkével vegetáló konstrukció (Equilor-alapok, Origo Pénzpiaci), de újabbakat is létre hoztak, nagyrészt nyilván innovációs céllal, a kínálat bővítése érdekében.
Sőt a lejáró zárt végű alapok többségét is átalakítják nyílt végűvé, így tovább élnek, ami jó a 2006 szeptembere előtt vásároló ügyfeleknek kamatadószempontból, az alapkezelők pedig tovább kezelhetik a vagyont, bevételeik egy része megmarad.
Így, míg az alapok tőkéje 2008 februárjában tetőzött, és azóta közel negyedével esett vissza, az alapok száma eközben 335-ről 414-re nőtt, ami persze azt is jelenti, hogy csökkent az átlagos méretük, ami rossz hatással lehet az alapkezelői munka hatékonyságára is. Számos olyan, 100 millió forint alatti vagy akörüli alapot láthatunk, amelynek fenntartása feltehetően nem gazdaságos, a kifizetődő működéshez ugyanis legalább pár száz millió, esetleg félmilliárd forintos méret kellene. Hogy melyik a legkisebb alap Magyarországon, azt nem is olyan könnyű megmondani, mivel a különböző devizanemek és A, B, C, D, I befektetésijegy-sorozatok bonyolítják az áttekintést. (Nálunk euróban, dollárban, lengyel zlotyban, cseh koronában és bolgár levában jegyzett alapok is szerepelnek a nyilvántartásban.)
A legkisebb alapok számításaink szerint némileg meglepő módon az egyik nagyobb alapkezelő, az Erste termékei, a Fregatt, Korvett és Klipper névre keresztelt konstrukciók alig pár tíz milliós vagyonnal. Ezek 2007. tavaszi létrejöttük óta soha nem is voltak igazán nagyok, a 200 millió forintos indulóértéket alig haladták meg, és erősen valószínű, hogy a vagyonkezelői koncepció változott meg velük kapcsolatban, nem a piac mondott róluk ítéletet. Ebből is látszik, hogy a kis alap nem feltétlenül szégyen, hanem inkább döntés - és a költségek finanszírozásának - kérdése. A tízes listán találunk még részvény-, ingatlan- és pénzpiaci alapokat egyaránt, ezek már inkább kisebb alapkezelők termékei. Az ország legnagyobb alapja egyébként a K&H Tőkevédett Pénzpiaci 246 milliárd forinttal, amelyet azonban nem sokkal lemaradva követ az OTP-csoport hasonló terméke. Ez után azonban nagy szakadék következik, a többi alap a 100 milliárdot sem éri el. Volt idő, nem is olyan régen, amikor a csúcstartó nálunk jóval egymilliárd euró felett járt...
