Hiába ért el tavaly az OTP rekorderedményt (az IFRS szerint 241,1, az egyszeri tételek nélkül 218,7 milliárdot adózás után), a banki papír tőzsdei árfolyama a 2002-es szinten van, amikor negyed ekkora volt az éves eredmény - indította közgyűlési beszámolóját Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy - mivel az OTP-vel szembeni short pozíciók zöme még megvan - a felfelé vezető út is ugyanolyan gyors lesz, mint az őszi-téli lejtmenet.
A bank tavaly 93 milliárd forintot fordított goodwill-leírásra (ezért is csökkent 60 milliárddal a februári gyorsjelentésben még 303 milliárdos eredmény), és az összes kockázati költsége 120 milliárdra rúgott. Ugyanakkor a 9379 milliárd forint mérlegfőösszegű és 1049 milliárdos saját tőkéjű bankcsoport ROA-mutatója 24,5 százalék volt, ami a világ bankjainak élvonalába helyezi. Az igazgatóság nem javasolt osztalékfizetést, a részvényesek ebbe bele is nyugodtak. A döntés Csányit szintén érzékenyen érintette, mert - mint mondta - neki magának is vannak hitelei a részvényein. A bank már a 2007-es éve után sem fizetett osztalékot.
Az idei terveket Urbán László vezérigazgató-helyettes ismertette. A profit legalább 150 milliárd lehet, a különbség abból adódik, hogy a kockázati költségeket az idén 120 helyett 170 milliárd fölé tervezik. (Csányi emlékeztetett arra, hogy ez "nem realizált veszteség, akárcsak azoké, akik tartják a részvényeiket".) A külföldi elemzőkkel ellentétben az ukrán bankrendszer kockázatát az OTP kezelhetőnek látja, a külföldi leányoknál az idén a betétgyűjtés erősítése a cél, a hitelezés szinten tartása mellett.
Új keletű problémaként csak Montenegró vetődött föl, itt a tavaly 1,1 milliárd eurós mérlegfőösszegű CKB legnagyobb adósa - egyben Montenegró legnagyobb ipari vállalata - a helyi alumíniumkohó, amely csődhelyzetbe került. Ez 10-15 millió eurós tőkeemelést tesz szükségessé az OTP számára. (A Napi információja szerint a teljes kitettség elérheti a 40-50 millió eurót is, és az ügy a teljes helyi menedzsment lecseréléséhez vezetett.)
A részvényesek megszavazták - a 400 milliárdos állami hitel fennállásának időtartamára -, hogy az államot az fb-ben Nagy Csaba, a PM kabinetfőnöke képviselje. Felhatalmazták az igazgatóságot a következő öt évre az alaptőke 100 százalékával történő felemelésére (ezzel a korábban is meglévő, ám az idén lejáró felhatalmazással a tőkeemeléstől 15 éve húzódozó OTP-vezetés alighanem csak végszükségben élne), illetve saját részvények vásárlására. A maximum 56 millió (20 százaléknyi) saját részvényt legfeljebb az előző napi tőzsdei árfolyam felett 50, ha a vétel maga is a tőzsdén történik, csak 20 százalékkal lehet megvenni. (Bár az OTP napi tőzsdei árlimitje - lévén A kategóriás papír - csak 15 százalék.)
A papírforma csak egyszer sérült a közgyűlésen, igaz, Csányi számára ez alighanem fájdalmas lehetett. Az igazgatóság által előterjesztett alapszabály-módosítás szerint 2 évre (2011 április végéig) az OTP-ben az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog maximumát 10 százalékban korlátozták volna. A javaslatot a közgyűlésen jelen lévő 126 millió részvényből (ami a teljes állomány 46 százaléka) 71 százalék fogadta el, a szükséges háromnegyedes többség helyett. Lapunk információi szerint a 36,5 millió nem és tartózkodik szavazat közül 25 milliót a Rahimkulov-család képviselője adott le, a többit nagy külföldi alapkezelők, amelyek nyilván úgy okoskodtak, hogy minden felvásárlási korlátozás potenciálisan az árnövekedést lassíthatja.
Csányi a közgyűlés után a Napi kérdésére elmondta: sajnálja, de nem lepte meg a meg nem nevezett nagyrészvényes ellenállása, "így legalább tudjuk, mire számíthatunk". Utalt ara, hogy továbbra sem érzi reálisnak a felvásárlási veszélyt. Kijelentette, hogy a 2009-ben a magyar bankszektorban keletkező összes nyereség több, mint felét az OTP termeli.
Korányi Tamás G.