Míg az európai banki részvények zömükben drágultak, addig az óceán túlpartján inkább gyengélkedtek a pénzintézeti papírok, pedig elvileg az egész szektor jó teljesítményét megalapozta a Goldman Sachs vártnál messze jobb első negyedéves eredménye; a bank részvényenkénti 3,39 dolláros nyeresége majdnem a kétszerese a Bloomberg által korábban megkérdezett szakértők 1,64 dolláros átlagának. A svájci UBS például több mint 15 százalékot erősödött, igaz, esetében az ázsiai egységet érintő leépítés bejelentése is rásegíthetett az emelkedésre. Amerikában nem volt általános ez az irány, de a jelentős kivételek között a Citigroup például magasan 10 százalék fölött tudott drágulni. A Goldman Sachs közel 10 százalékot veszített árából a hírekre, és hasonlóan járt a Morgan Stanley is.
Európában a bányatársaságok árfolyama a nyersanyagok, így például a réz drágulásával párhuzamosan emelkedett, az olaj árcsökkenése miatt azonban gyengültek az energiacégek, ahogyan a gyógyszerpapírok árfolyama is alacsonyabb lett. A Volkswagen is szép haszonnal zárta a napot, miután közölte, a kínai központi fogyasztói élénkítés hatására közel 10 százalékkal, rekordszintre emelkedett a Kínában értékesített autók száma. A londoni Footsie 0,1, a frankfurti DAX 1,5, a párizsi CAC-40 pedig 0,9 százalékkal állt magasabban a nap végén előző záróértékénél.
Az amerikai tőzsdék folytatták a nyitásban megkezdett esésüket, pedig a rossz kiskereskedelmi adat hatását a csökkenő készleteket mutató adat ellensúlyozni látszott. A kedden jelentők között emelkedett az elemzői várakozásoknál nagyobb nyereségről beszámoló Johnson & Johnson árfolyama is. Lapzártánk idején a Dow Jones 1,7, a Nasdaq 1,9, az S&P-500 pedig két százalék körül gyengült.
