A vezető európai és amerikai börzék nagyot estek hétfőn, amiben megint csak a pénzintézeti befektetők eladási kedve játszotta a főszerepet. A Citigroup után most elsősorban az amerikai AIG (American International Group) biztosító volt a pesszimizmus okozója, ugyanis a társaság tavaly az utolsó negyedévet 61,7 milliárd dolláros veszteséggel zárta (ez minden idők legnagyobb negyedéves vesztesége az USA vállalatainak történetében). Másrészt a brit HSBC-vel kapcsolatos fejlemények is ebbe az irányba húzták a piacot, a bank ugyanis bejelentette, hogy 12,5 milliárd font értékben bocsát ki részvényeket pénzügyi egyensúlyának a helyreállítása céljából. Árfolyama közel 20 százalékot esett, de 7 százalék fölött gyengült a Commerzbank, és közel 10 százalékkal a BNP Paribas papírja is. Érdekes módon ugyanakkor az AIG részvénye két számjegyű százalékos drágulást produkált az Államokban, vélhetően azért, mert a biztosító "túl fontos" ahhoz, hogy hagyják elbukni.
A nyersanyag- és energiaipar részvényesei sem fognak jó szívvel visszagondolni az első tavaszi kereskedési napra. Európában a BHP Billiton, a Rio Tinto, a BP, a Royal Dutch Shell és a Total egyaránt többszázalékos gyengülést volt kénytelen elkönyvelni, míg Amerikában az Exxon is hasonló trendet követett. A fémek mellett a nyersolaj ára is csökkent. Napközben a várakozásoknál magasabb inflációs és újabb mélypontra jutó beszerzésimenedzser-index került napvilágra Európában, és bár a tengerentúlon a becsültnél némileg jobb számokat publikáltak a fogyasztói költésekről és a feldolgozóiparról, ezek nem javították számottevően a brókerek hangulatát. A londoni FTSE 5,3, a frankfurti DAX 3,5, a párizsi CAC-40 index pedig 4,5 százalékos zuhanással fejezte be a hétfői kereskedési napot, míg az USA-ban a Dow Jones indexe 3,5, a Nasdaq 3,4, az S&P-500 pedig 4 százalékos gyengülést mutatott lapzártánkkor.
