Éppen hatvan évvel ezelőtt, 1949. március 1-jén alakult meg az Országos Takarékpénztár. Az OTP Bank élén tizenhetedik éve áll Csányi Sándor, aki most először tervez az előző évinél kisebb eredményt. A bank elnök-vezérigazgatójával az OTP, a magyar gazdaság, illetve az egész régió idei és hosszabb távú kilátásairól beszélgetünk.
- Egy évvel ezelőtt még arról beszélgettünk, hogy az OTP vezetése már egyre kevesebb kihívást jelent és alig két napot vesz el öntől a hétből. Most mennyit?
- Mindennap 12-14 órát. Kihívásokban október eleje óta igazán nincs hiány, de az ilyen szélsőséges helyzeteknek nagy előnye, hogy jobban látni, ki hogyan tud teljesíteni. Munkatársaim e téren pozitív meglepetést okoztak.
- Két hét telt el a tavalyi, 303 milliárdos rekorderedményt és az idei, 150 milliárdos profitcélt ismertető sajtótájékoztató óta, és az akkor még 2500 forintos árfolyam mára 1500 forint alá süllyedt, egy friss elemzés pedig már csak 50 milliárdos idei eredményről beszél. Mi történt azóta?
- A 150 milliárdos idei eredménycél továbbra is tartható, sőt az első két hónap folyamatainak fényében még inkább. Már tavaly is nagyon konzervatív províziós politikát folytattunk, idén pedig még szigorúbbak vagyunk. Jelentős, de nem drámai hitelportfólió-romlásra számítunk, idén a tervek szerint az OTP hazai anyabankjánál a kockázati költségek duplázódásával, ezen belül a háztartási hiteleknél triplázódással számolunk. A belső terveinkben idén a 150 milliárdnál magasabb eredménnyel kalkulálunk, ezért meglepő, ha egyes elemzők még ezt is megkérdőjelezik.
- Egyes piaci pletykák szerint a Merrill ügyfelei hatalmas short pozíciót építettek ki OTP-ből...
- Ezt tőlük kellene megkérdezni. Ám tény, hogy már csak hatalmas kamattal lehet OTP-t kölcsönkapni a piacon, így ha megfordul a trend, a shortosoknak nem lesz könnyű zárniuk.
- Ezért vásárol az OTP is masszívan saját részvényeket az utóbbi hetekben?
- Mi nem spekulálunk, nem akarjuk mesterségesen tartani a kurzust.
Azért veszünk, mert kedvező az árfolyam, most például a könyvértékünk harmadát éri a tőzsdén a részvény, és ezek a mennyiségek nem befolyásolják a tőkemegfelelésünket.
- Már csaknem 23 millió saját részvényük van. Mi a szándékuk a pakettel? Elképzelhető, hogy az EBRD-hez kerülnek?
- Az EBRD-vel még zajlanak a tárgyalások, április végéig dől el, milyen formában tudunk együttműködni. Olyan megoldást keresünk, amely segíti swap-lehetőségeinket. Egy biztos, új részvényeket nem bocsátunk ki, nem hígítunk. Saját részvényeinknél adott esetben a bevonás is elképzelhető, az viszont kizárható, hogy piacra dobjuk őket.
- Az EBRD beszállása valamelyik leányba már nincs napirenden?
- Tárgyaltunk erről is, de jobbnak tűnik, ha magával az OTP Bankkal valósul meg a nemzetközi bank együttműködése.
- Az OTP legnagyobb kockázata elemzők szerint Ukrajna. Ön mennyire látja veszélyesnek a helyzetet?
- Munkatársaim az elemzők többségétől eltérően úgy ítélik meg, hogy nincs közvetlen veszélye egy ukrán államcsődnek. Az állam adósságai alacsonyak, az acélárak ugyan estek, de csak a 2006-os szintre, a mi bankunk hitelportfóliója pedig jobb, mint az ukrán átlag. Adósaink zöme erős középvállalat, a lakossági ügyfelek pedig a jómódú középréteghez tartoznak. A menedzsment bárhol Európában megállná a helyét. A bankfelügyeleti szerepet is ellátó ukrán jegybank külső szakértőkkel elvégeztetett stressztesztje szerint a banknak 150 millió dollárnyi pótforrásra van szüksége. Ezzel számoltunk mi is, ekkora lesz a tőkejuttatás. Egyébként az idei 150 milliárdos csoportszintű eredménycélunk még egy nem várt, drámai ukrán fordulat esetén sem nullázódna le.
- És a másik két kulcsország, Bulgária és Oroszország?
- Bulgária adta tavaly a profitunk egyhetedét, idén sem számítunk kisebb arányra. A leva fix árfolyama miatt eddig nem voltak különösebb problémák. Tudom, az elemzők egy része kételkedik a fix rendszer fenntartásában, de én úgy látom, a bolgár politikai elitben megvan az elkötelezettség ennek fenntartására. Oroszországban alapvetően hét-nyolc hónapos fogyasztási hiteleket nyújtottunk, ezekkel sincs baj, viszont most óvatosabban hitelezünk, ami nyilván kihat a jövedelmezőségre.
- A világon nem sok bank fizet majd osztalékot az elmúlt éve után. Mire számíthatnak az OTP részvényesei?
- A felügyelet önmérsékletet kért a magyar bankoktól is e téren. Bár az igazgatóság még nem tárgyalt az osztalékjavaslatról, úgy gondolom, mi sem fogunk kilógni a sorból.
- Az euró/forint kurzus tartósan beragadt a 300-as szint felett. Ez mennyivel növeli a magyar bankrendszer kockázatát?
- Az árfolyam érzékenyen érinti az adósokat, ám nálunk a hitel/fedezet arány lényegesen jobb, mint Nyugat-Európában, ezért nagyobb a bankok mozgástere a szerződésmódosításhoz, futamidő-hosszabbításokhoz. A kormány is készen áll az adósok megsegítésére. Az adósok fizetési hajlandósága eddig nem mutat komoly romlást, de fel vagyunk készülve a lakossági hitelportfólió romlására. Akár egy jóval keményebb stresszhelyzetet is el tudnánk viselni anélkül, hogy tőkemegfelelésünk nyolc százalék alá esne.
- Ehhez azért kellett a Garancia Biztosító tavalyi, 162 milliárdot hozó eladása. Amikor ez fölmerült, ön már gondolt egy bankválságra?
- Hazudnék, ha azt mondanám, előre láttam, de 2007 végén már gondoltam egy, inkább csak az amerikai bankokra korlátozódó pénzügyi válságra, ezért is sürgettem a biztosító eladását. De egyébként sem lett volna forrásunk egy hét országban tevékenykedő, nagy piaci részesedéssel rendelkező biztosító felépítésére.
- Önnek okozott csalódást a hétvégi EU-csúcs negatív döntése?
- Nyilván jobb lett volna egy régiós mentő csomag, de az is pozitívum, hogy országonként külön-külön az EU kész a segítségre. Úgy érzem, most mindenki sötétebben látja Kelet-Európa helyzetét a valóságosnál, de közben sokan elfelejtik, hogy a régió bankjai - az angolszász bankoktól eltérően - nincsenek tele toxikus eszközökkel vagy fedezetlen hitelekkel. A tengerentúlon a pénzügyi szektor válsága váltotta ki a gazdaságiét. Itt, a régiónkban éppen fordítva, a nemzeti gazdaságok válságos helyzete rántja magával a bankokat. A gazdasági visszaesést kell a kormányoknak először tompítaniuk.
- Sok kritika érte a nyugati anyabankokat, amelyek saját likviditásszűkéjük miatt korlátozzák régióbeli leányaik normál működését. Mit csinál az OTP?
- Minden országot azonos mércével mérünk, azonos arányban látjuk el forrásokkal a bankjainkat. Ezt a gyakorlatot kellene követniük másoknak is...
- Hogy számolnak, jelentkeznek a bankcsomag tőke-, illetve garanciális részének igénybevételére?
- A csomag legnagyobb hibája, hogy bankmentő csomagként híresült el, így a részvétel már önmagában stigmatizáló hatású. A tőkehelyzetünk megfelelő, így fel sem merült az állami tőkepótlás. A garanciális résznek lett volna értelme, hiszen a 300 milliárd elég lett volna arra, hogy AAA minősítésű eszközökbe fektetve a részt vevő bankok akár 1500 milliárdnyi garanciát nyújthattak volna ügyfeleiknek, ám azóta a világban megváltoztak a körülmények. Ezért úgy tűnik, a csomag egyik részét sem vesszük igénybe.
- Két hete azt mondta, hogy az OTP a 2009-es kötelezettségei kifizetése után is még 1,3 milliárd euró többletforrással rendelkezik, még akkor is, ha nem jut friss pénzhez idén. De mi lesz, ha a válság 2010-ben is tart?
- A likviditásunk 2010-ben is biztosítható azokkal a forrásokkal, amelyekkel rendelkezünk vagy amit már most látunk előre. Ahogy az OTP eddig is sikeresen működött hatvan éven át, úgy a következő hatvan évben is a régió meghatározó bankjai közé fog tartozni. Én magam ezért nem csökkentettem egyetlen darabbal sem az OTP-ben fennálló 3,3 millió darabos tulajdonomat, még ha - a korábbi részvényvásárlásokkal kapcsolatos hiteleim fedezetét növelendő - bizonyos eszközeimet, így Mol-részvényeim egy részét el is kellett adnom.
Korányi Tamás G.