Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kedvező osztalékhozam aligha fogja önmagában az egekbe emelni egy-egy részvény árfolyamát a Budapesti Értéktőzsdén, legalábbis erre utalnak a legutóbbi medvepiacon tapasztalt árfolyamok és osztalékhozamok. Néhány kedvező osztalékhozamú papír historikus hozamát összehasonlítva az adott időszak állampapír-piaci referenciahozamával, kiderül, hogy a kedvező kifizetést biztosító társaságok részvényei 2001 és 2003 között akár huzamosabb ideig extra hozamot biztosítottak a befektetőknek. A Magyar Telekom részvényei a történelmi összehasonlításra ugyan nem jelentenek jó példát, hiszen a távközlési cég 2003-ban tért át a viszonylag magas osztalékfizetésre, ami nagyjából egybeesett az előző hosszpiac kezdetével. Azóta a Telekom-részvények 7,5 és 9 százalékos osztalékhozam mellett forogtak a Budapesti Értéktőzsdén, míg az állampapír-piaci referenciahozamok ennél nagyobb kilengéseket produkáltak. Az Elmű, amely folyamatosan fizet osztalékot részvényeseinek, ennél szélsőségesebb kilengéseket produkált, mivel hosszú éveken keresztül 1-5 százalékkal meghaladta a szelvényvágásból elérhető hozam a kockázatmentes befektetések kamatait. Persze az extra hozam extra kockázattal is párosul, hiszen a papír jóval kevésbé likvid blue chip társánál. A vizsgált részvények közül talán a Zwack-tulajdonosok hajthatták álomra fejüket a legnyugodtabban az elmúlt években. Az ital a jelek szerint legalább annyira megbízható üzlet, mint az áram (bár az állami szabályozás változása itt némi kockázatot jelenthet), a papírok osztalékhozama általában meghaladta az állampapírokét, sőt annál kiegyensúlyozottabb is volt éveken keresztül. Az elmúlt évek tapasztalatai mindenesetre azt mutatják, nem feltétlenül igaz, hogy az osztalékhozamok hozzásimulnak a kockázatmentes hozamokhoz. Sőt, inkább az a logikus és természetes, hogy mivel extra a kockázat, a hozam is magasabb egy ilyen típusú befektetésnél. Kérdés az, hogy mennyi felár indokolt.
