A vezető európai tőzsdeindexek hetedik egymást követő alkalommal is estek csütörtökön. A legnagyobb veszteségeket a pénzintézetek produkálták, a Deutsche Postbank részvényei közel 19 százalékkal lettek olcsóbbak, amiben a Deutsche Bank tulajdonszerzési ügye is szerepet játszhatott, a feltételek ugyanis állítólag kedvezőtlen helyzetbe hozzák a részvényeseket. A BNP Paribas, a HSBC és a Barclay's papírjai is 6 százalék fölötti mértékben estek.
A Barclay's mellett a 43 százalékban a brit állam tulajdonában lévő Lloyds is messze 10 százalék fölött gyengült. A pénzintézetek borús kilátásai mellett a zuhanásba itt az is belejátszhatott, hogy a csütörtöki nappal szűnt meg a szeptember óta tartó, több mint 30 brit társaság papírjára kivetett shortolási tilalom.
Az eladási kedvet az Európai Központi Bank 50 bázispontos, 2 százalékra történő kamatvágása sem fogta vissza érdemben. A piac szkepszise muníciót kaphatott a tengerentúlról is, ahol a vártnál rosszabb munkaerő-piaci adatokat tettek közzé, de a termelői árakról és az ingatlanos végrehajtásokról is lehangoló számokat publikáltak. A londoni FTSE 1,4, a frankfurti DAX 1,9, a CAC-40 index pedig 1,8 százalékos gyengüléssel zárt.
Az amerikai börzék is estek csütörtökön, az indexeket itt is nagyban a pénzügyi szektorral kapcsolatos aggályok mozgatták. A Bank of America részvénye 20 százalék fölötti gyengüléssel állt lapzártánk környékén, ami 18 éves mélypontot "eredményezett" árfolyamában. A Citigroup ugyancsak 20 százalék fölött veszített árfolyamából, annak ellenére, hogy eddig 45 milliárd dollárt öltek megtámogatásába.
Az Apple közel 5 százalékos gyengülése mögött Steve Jobs vezérigazgató azon bejelentése is állhat, hogy gyógykezelése miatt fél évre távozik posztjáról. A kezdeti gyengülést fokozva a nyitás után három és fél órával a Dow Jones 2,3, a Nasdaq 1,9, az S&P-500 index pedig 2,7 százalékkal állt alacsonyabban előző napi záróértékénél.
