Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénzügyi válság folyományaként sorozatosan döntögeti csúcsszintjeit a londoni bankközi kamatláb (Libor), jól mutatva a bankok egymással szembeni fokozott bizalmatlanságát és tovább növelve a likviditáshiányt.
Január óta nem látott szintre, 4,33 százalékra ugrott a három hónapos, dollárban denominált Libor pénteken, míg euróban jegyzett megfelelője történelmi csúcsot döntve 5,33 százalékra emelkedett - számol be a Bloomberg. Ezzel egy időben a bankok közti pénzszűke mérőszáma, a Libor-OIS spread is rekordszintre, 286 bázispontnyira tágult. Összehasonlításképpen: a hitelválság tavaly júliusi kirobbanása előtti évben ez átlagosan 8 bázispontot tett ki.
A Londoni Bankszövetség (BBA) által jegyzett, különböző futamidőkre és devizanemekre vonatkozó, referencia jellegű bankközi pénzpiaci kínálati oldali kamatlábakat naponta határozzák meg a nagy bankházaktól származó adatok alapján. Jelentősége abban áll, hogy ez a kamatláb befolyásolja a fogyasztói és vállalati hitelek, hitelkártyakeretek, diákhitelek, változó kamatozású jelzálogok és még egy sor más kölcsöntípus kamattartalmát. A Liboron alapuló pénzügyi szerződések összértéke egy tavaly év végi adat szerint meghaladta a 393 000 milliárd dollárt. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a finanszírozási források elapadása miatt tovább gyengül a már így is jócskán lefékeződött globális növekedés, s a reálgazdaságra átgyűrűző lassulás tovább erősíti a világméretű recessziótól való félelmeket.
A bankközi hitelezés elapadását és az ezáltal fellépő égető likviditáshiányt a világ jegybankjai sorozatos tőkeinjekciókkal próbálják enyhíteni. Az ilyenformán a globális pénzkeringésbe pumpált összeg durva becslés alapján immár meghaladja az 5000 milliárd dollárt, nem számolva az ECB és a Fed között a napokban lezajlott, mintegy 200 milliárd dolláros devizacsere-ügyletet, amelynek célja az Atlanti-óceán innenső partján a megfelelő dollárlikviditás biztosítása volt.
