Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Melyek az utóbbi időben oly gyakran emlegetett devizapiacok sajátosságai?
- A devizapiacokon a legnagyobb a likviditás, itt a leghatékonyabb a kereskedés, mivel igen alacsonyak a díjak, gyakorlatilag a normál tőzsdei díjaknak a töredékét teszik ki. Nagy vonzerő, hogy a kereskedés 24 órás, tehát nincs a tőzsdei nyitva tartáshoz igazítva. A részvénypiacokon egyik napról a másikra olyan árelmozdulások történnek akár le-, akár fölfelé, hogy a köztes árfolyamok úgynevezett réseket hagynak, amelyekben nincsen kereskedés. Ez a devizapiacokon szintén nem jellemző. További komoly előny, hogy míg a részvénypiacokon általában globálisan emelkednek vagy csökkennek az árfolyamok, addig a devizapiacon a variációk száma sokkal összetettebb, kifinomultabb.
- Kik a szereplők?
- Eredetileg bankok és egyéb intézményi befektetők kereskedtek egymás között, innen ered a bankközi devizapiac elnevezés is. Ez azonban mára - például az árfolyamkockázat elkerülése végett fedezeti pozíciók nyitására - vállalkozások vagy magánbefektetők számára is nyitottá vált. Az online platformok terjedésével akár egy fél- vagy egymillió forintos megtakarítással rendelkező magánszemély is közvetlen piaci eléréshez juthat. Magyarországon a bankokon kívüli szereplők egyelőre jellemzően inkább befektetési célzattal használják ezt a piacot.
- Hogy lehet tájékozódni, mire érdemes figyelni, ha az ember a devizapiacokon akar kereskedni?
- Önmagában az árfolyamokat figyelni nem elég. Mindenekelőtt érdemes megnézni a különböző gazdaságok vagy gazdasági régiók makrogazdasági helyzetét, legyen szó például a GDP-növekedésről vagy a költségvetési egyenlegről. Illik tisztában lenni az egyes jegybanki alapkamatok mértékével és egymáshoz képest mutatott különbözetével, illetve azzal, hogy milyen tendenciák várhatók - például növekvő infláció mellett kamatemelési várakozások vannak, ami nyilvánvalóan erősítheti a devizát. Ezek a fontosabb adatok indukálják egyébként a hosszú távú árfolyamváltozásokat is.
- Mi kell ahhoz, hogy valaki elkezdjen ezzel foglalkozni?
- Vannak online-kereskedési platformok, ilyen például a Buda-Cash Trader is, amely egy nagy, globális rendszer része, ennek van egy ingyen letölthető 20 napos próbaváltozata, rajta egy 3 millió forintos virtuális számlával, ahol az adatok valós időben követhetők. Bárki kipróbálhatja magát, mire megy vele. Mindazonáltal egy laikusnak mindenképpen érdemes felkeresnie egy befektetési tanácsadót, otthonról ugyanis elsőre nehezen fog belelátni ebbe a komplex rendszerbe. A Buda-Cash Trader esetében is van lehetőség az oktatásra, hogy a leendő befektető megismerkedjen a lehetőségekkel. Ha az ember ezekkel a dolgokkal nagyjából tisztában van, kialakul benne egy olyan kép, amely aztán sokkal könnyebben lefordítható konkrét ügyletek megnyitására, pozíciók felvételére.
- Mik mozgatják inkább az árfolyamokat? A napi hírek a meghatározók vagy az általános tendenciák?
- A médián keresztül látszólag a napi hírek. Ellenben a piaci valóság jóval összetettebb. Jó példa a forint, amely szerves része a globális kereskedelemnek, ezért árfolyamában döntően a globális piaci hatások érvényesülnek. Ha a dollár gyengül az euróhoz képest, akkor az euróhoz kapcsolt devizák még az euróhoz képest is erősödnek, mert tovább gyűrűzik a hullámhatás. Amint az euró erősödik, az ahhoz kapcsolt devizák is nagyobb amplitúdóval erősödnek. Amikor a dollár elkezd erősödni az euróhoz képest - mint az utóbbi időben, amikor 1,60-ról 1,40-re esett az árfolyam -, akkor az euróhoz kapcsolt devizák ugyanúgy a dollárhoz, de még az euróhoz képest is gyengülnek. Ugyanígy amikor a carry-trade, tehát a kamatoldali magas kamatozású devizák vásárlása és az alacsony kamatozású devizák shortolása a tendencia, akkor annak nyilván van forinterősítő hatása is, mivel a forint éppen a magas kamatozású devizák közé tartozik. Ha ez a trend megfordul - az utóbbi időszakban például volt egy hatalmas jenerősödés a tőzsdei pánik kapcsán, ahogy egyébként a svájci frank esetében is -, akkor ez halmozottan fejti ki hatását az euróhoz kapcsolt devizák mozgására.
- Mennyire kockázatos a devizapiacon kereskedni?
- Annyira, amennyire a befektető akarja. Bármibe fektessen is az ember, a legnagyobb veszélyforrás az, ha nem kezeli a kockázatait, vagy nem tudja, hogy mit is kellene kezelnie. Mennyire kockázatos például az, ha egy ügyfél 5 millió forintos összeggel nyit százezer euró-dollárt valamilyen irányba - ez egyébként olyan 24-25 millió forintos pozíciót jelent, ami óriási tőkeáttételt feltételez -, de egy olyan stopot rak mögé, amely csupán 50 ezer forintos veszteségnek hagy teret? Tehát az, hogy az ember tőkeáttétellel kereskedik, még nem jelenti azt, hogy nagyot fog bukni.
Hadd utaljak itt a saját online-kereskedési platformunkra, amit úgy állítottunk össze, hogy relatíve kicsi befektetett összeggel is a piac nagy szereplőihez hasonló díjstruktúra érhető el, tehát igyekeztünk hasonló esélyeket biztosítani minden befektetőnknek.
