Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt év során a hitelpiaci válság, illetve a világgazdaság lassulásának ellenére meredeken nőtt az iszlám kötvények, az úgynevezett szukúkok kibocsátása a Perzsa-öböl menti országokban - írja a Financial Times. Az iszlám kötvények leginkább a nyugati világban az eszközfedezet mellett kibocsátott kötvényekhez hasonlíthatók, ám azokkal ellentétben nem fix éves kamatot fizetnek, hanem a papír tulajdonosát a futamidő alatt jogosulttá teszik az eszköz bérbeadásából, működtetéséből vagy eladásából származó haszon meghatározott részére.
A bahreini, egyesült arab emírségekbeli, katari, kuvaiti, ománi, illetve szaúdi kötvények kibocsátási összértéke június végére meghaladta a 17 milliárd dollárt, szemben a tavalyi hasonló időszak 14,5 milliárdos értékével. Érdekes módon a szukúkok 60 százalékát nyugati intézményi befektetők jegyezték, nem utolsósorban azért, hogy növeljék az öbölbeli országokban jelenlétüket, amelyek gazdaságai az olajárrobbanás következtében sikeresen álltak ellen a világgazdasági lassulásnak. A szukúkokat kibocsátó vállalatok közül már 25 százalék kerül ki pénzügyi szolgáltató szektorból, a hagyományosan legnagyobb kibocsátónak számító építőipari cégek részesedése viszont a tavalyi 60 százalékról 37,5-re esett vissza.
Az iszlám kötvények teljes, állami kötvényeket is magába foglaló piacának összértékét 80 milliárd dollárra becsülik. Ezáltal gyakorlatilag a világ egyik leggyorsabban fejlődő iparága, tekintetbe véve azt, hogy az első szukúkot 2002-ben adta ki Malajzia kormánya.
