Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A subprime-válság az első félévben átírta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. idei finanszírozási tervét, a második félévi kibocsátásokról most külön sajtótájékoztatót tartott a szervezet. A csökkenő államháztartási hiány miatt már az első félévben csökkent a nettó kibocsátás, összesen 699 milliárd forintra, amelyet a második félévben már csak 442 milliárd forintnyi nettó kibocsátás követ - jelentette be Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese.
A kibocsátás szerkezete is jelentősen átalakult, megnőtt a devizakibocsátások aránya, illetve - reagálva a magán-nyugdíjpénztári portfóliók kötelező átalakítására - csökkent a kötvénykibocsátások és nőtt a rövid papírok aránya a nettó kibocsátásban. Míg az elmúlt években a nyugdíjpénztárak masszív állampapír-vásárlók voltak, idén inkább az eladói oldalon jelentek meg (portfóliójuk egy részét részvénybe kellett fektetniük). Így helyettük inkább a bankok vásároltak, ám míg egy pénztár vagy biztosító számára vonzó befektetés a tízéves lejáratú kötvény, addig a bankok jellemzően a pár hónapos diszkontkincstárjegyeket keresik.
Ennek megfelelően a csökkenő nettó kibocsátás ellenére nőtt a bruttó kibocsátás az első félévben. (Több rövid futamidejű papírt kellett megújítani.) A második félévben azonban már csökkenő bruttó kibocsátással számol az ÁKK, az első félévi 3630 milliárd forint után az év második felében 3344 milliárd forint értékű aukcióra, illetve hitelfelvételre kerül sor. Ezen belül az első félévhez képest a diszkontkincstárjegyek kibocsátása nő, a kötvényeladás és hitelfelvétel alacsonyabb lesz. Bár az ÁKK szinte teljes egészében teljesítette az idei devizafelvételi tervét - egy 1,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással, valamint 350 milliós svájcifrank-, továbbá 276 milliós euróhitel-felvétellel -, ennek ellenére a második félévben, ha arra kedvező piaci lehetőség nyílik, további kisebb összegű kibocsátás jöhet devizában, hogy így tehermentesítsék a forintpiacot.
