Az első félévet tekintve 2003 óta nem volt olyan kevés elsődleges részvénykibocsátás (IPO), mint idén. Ráadásul a világszerte lassuló gazdasági növekedés, valamint a szigorúbb hitelezési feltételek következtében rövid távon nem is várható javulás, a befektetői bizalmat alaposan megtépázó hitelpiaci válság következtében ugyanis igencsak gyanakodva fogadják a befektetők a tőzsdére újonnan bevezetett társaságok papírjait. Ezt pedig a kibocsátó vállalatokon kívül jutalékaik felére csökkenése miatt az ügyleteket lebonyolító bankházak is megérzik - írja a Bloomberg.
A kockázatkerülő hozzáállás mellett nehéz dolguk van az általában kisebb és ezáltal alacsonyabb ismertséggel rendelkező kibocsátóknak is. Az Egyesült Államokban júniusig 333 vállalat bocsátott a tőzsdére új részvényeket, szemben a tavalyi első félév 702 tőzsdei bevezetésével.
Az így bevont, 73,2 milliárd dollárnyi tőke 41 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakhoz képest, és 1978 óta először egyetlen céget sem sikerült bevezetnie kockázati tőkealapoknak a második negyedév során. Ezenfelül legalább 166 cég vonta vissza vagy halasztotta el IPO-ját, harmaduk amerikai. Mary Ann Deignan, a UBS egyik vezető elemzője úgy véli, ahhoz, hogy a befektetők visszatérjenek és megteremtsék az IPO-piac számára a megfelelő légk ört, a másodlagos piacok stabilizálódására, illetve a kibocsátók ösztönző értékelésére van szükség. Az idei év eddigi legnagyobb sikersztorija az IPO-k terén a VISA márciusi, minden idők második legnagyobb tőzsdei bevezetése volt. Ennek keretén belül 19,7 milliárd dollár tőkét sikerült bevonnia a társaságnak és azóta 85 százalékot erősödtek a papírok.
