Az amerikai és európai vállalatoknak az idén 2000 óta a legmagasabb, ezermilliárd dollár értékű hitelt kell törleszteniük a Citigroup számítása szerint, miközben hitelköltségeik rendkívüli mértékben megnövekedtek. A befektetési besorolású vállalati adóssággal rendelkező cégek hitelkamata tavaly 2,35 százalékponttal emelkedett az államkötvényhozam fölé, miközben az elmúlt öt évben átlagosan 0,86 százalékos prémiumot kellett csak fizetniük. A Bloomberg hírügynökség összeállítása szerint ennek köszönhető, hogy a cégek megpróbálnak a részvénypiacról pénzt bevonni, akár nyomott áron is, így 1995 óta relatíve a legolcsóbb részvénykibocsátási dömpingre számíthatnak a befektetők az idén. Az MSCI World indexben szereplő közel kétezer cég P/E-je az egy évvel korábbi 17-ről 14,7-re csökkent, ami a statisztikák szerint tizenhárom éve a legalacsonyabb érték és jól tükrözi a kockázatvállalási hajlandóság csökkenését.
Az emelkedő forrásköltségek oda vezettek, hogy a társaságok által kínált osztalékhozam és a vállalati kötvények hozama közötti különbség márciusban 0,4 százalékpontra csökkent az egy évvel korábbi 1,42 százalékpontról. Legutóbb 2000 decemberében volt azonos szinten az osztalékfizetés költsége és a vállalati kötvények hozama, ami után a következő 12 hónapban emelkedett a részvénykibocsátási tevékenység.
A jelenlegi részvényesek számára nem túl jó hír, hogy a drága hitelek miatt a cégek mindenáron tőkét próbálnak emelni, aminek következtében az új kibocsátások értéke 1999 óta a legmagasabb lehet a következő egy évben: a július óta bejelentett tranzakciók értéke 163 milliárd dollárra rúg. A részvénykibocsátással pénzt bevonni szándékozók közt van a Wachovia, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb bankja, amely 8 milliárd dollár értékben adna el részvényeket vagy az ausztrál kiskereskedelmi Wesfarmers, amely egy korábbi akvizíciója refinanszírozására szeretne pénzt bevonni 2,3 milliárd dollár értékben, miután a hitel költségei ötödével emelkedtek. Utóbbi meglévő részvényeseinek minden nyolc részvénye után kínálna egy újat, méghozzá 22 százalékkal olcsóbban a piaci árnál. Egy másik példa a londoni székhelyű ám Nyugat-Szibériában tevékenykedő Imperial Energy, amelynek árfolyama április 2-án 29 százalékot esett, miután a cég vezetése bejelentette: részvénykibocsátásból szerezne pénzt kutatási tevékenységének bővítésére. A társaság végül 600 pennys áron tudta kibocsátani az új részvényeket, mintegy 42 százalékkal alacsonyabban az egy héttel korábbi tőzsdei árnál. Az Imperial pénzügyi igazgatója az emelkedő hitelkamatokkal magyarázta a részvényhígítási döntést, mint mondta, a magas forrásköltségek nem egyeztethetők össze a társaság stratégiájával.
Molnár Gergely