Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sok évvel ezelőtt a legtöbb piaci szereplőnek - bankoknak, brókercégeknek - az volt a koncepciója, hogy saját fiókjaiban lehetőleg a saját termékeit kínálja, másokét nem - vagy csak kemény feltételekkel - engedte be. Mára ez megváltozott, a legtöbb pénzügyi csoport inkább arra törekszik, hogy ügyfelei kedvéért széles skáláját nyújtsa a befektetési termékeknek. Több helyen a vagyonosabb, nagyobb kockázatvállalási hajlandóságú és gyakorta pénzügyileg is képzettebb privátbanki ügyfelek számára tartják fent az igazán nagy kínálatot, a kis ügyfelek számára fenntartott paletta szűkebb, de már ezen a koncepción is változtattak néhány helyen.
A külföldi alapokból ma már egészen bizonyosan jóval több van Magyarországon, mint hazaiakból, bár egységes nyilvántartás hiányában csak találgatni tudjuk, hogy mennyi. A hazai alapok száma is jelentősen meghaladja már a háromszázat. Ez látszik a sok alapot viszonylag olcsón vagy alacsony minimális összeghatárral kínáló "pénzügyi szupermarketek", "hozambazárok" kínálatában is. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a külföldi alapok többnyire - de nem mindig - magasabb jutalékkal érhetők el, mint a hazaiak (cserében esetenként - de nem mindig - alacsonyabb az éves kezelési díjuk). A hosszabb távra ajánlott, kockázatosabb termékek díja - szintén csak többnyire - magasabb, mint a rövidebbeké. Az Erste Bank érdekeltségébe tartozó internetes Hozam Plaza 332 különböző alapot kínál, bár ezek egy része csak a jegyzés devizanemében különbözik egymástól. Megtalálhatóak köztük a minimálistól egészen magas kockázati szintig terjedő, rövid, közép- és hosszú távú befektetésre kínált alapok egyaránt.
A befektetési jegy kiválasztásában az alapkezelők betűrendi listája, illetve egy összetett kereső segíti a befektetőt. Ez utóbbiban kockázat, időtáv, kategória (pénzpiaci, kötvény, vegyes, részvény, ingatlan, származtatott, egyéb), iparág (a bevett ágazatok mellett szerepel a luxuscikk, egészségügy vagy közszolgáltatás is), földrajzi elhelyezkedés (a hazai, európai és amerikai kínálaton túl többek közt BRIC-országokra vagy más feltörekvő piacokra szakosodott konstrukciók is megtalálhatóak), hét devizanem, illetve alapkezelők (Aegon, Budapest, CIB, Credit Suisse, Erste, ESPA, Generali, ING, Quaestor, Templeton) kategóriáinak kombinálásával lehet szűrni az ajánlatok közül.
A Hozam Plaza kizárólag internetes kereskedésre specializálódott, ám ehhez egyszer személyesen kell számlát nyitni. A döntéshozatalban segítséget nyújthatnak az alapkezelők elemzőinek rendszeresen közölt portfólióajánlatai, illetve a befektetési szokásokat felmérő kérdőív. A szolgáltatás igénybevétele nincs alsó összeghatárhoz kötve, mindazonáltal javasolják az 50 ezer forint feletti kezdő befektetést. A vételi és visszaváltási jutalékokat tekintve alapkezelőtől és alaptól függően igencsak nagy a szórás, van százalékban és van fix összegben fizetendő díj, illetve ezek kombinációja is. Hasonlóan széles választékkal rendelkezik a Cashline Spektrum elnevezésű, nemrég indult szolgáltatása, amelyben több mint 320 befektetési jegyet kínálnak. A személyes portfólió kialakításában itt is tanácsadással segítenek a befektetőknek. Ezenfelül futamidőtől, összetételtől, kockázati szinttől, illetve a befektetési stratégia céljától függően négy kategóriában készítenek ajánlókat a cég elemzői. A forgalmazott alapcsaládok az Aegon, a Budapest Alapkezelő, a Credit Suisse, a Generali, az HSBC, az ING, a BNP és a Raiffeisen termékeiből állnak. A vételi jutalékot illetően a Cashline a befektetési jegyeket hat díjkategóriába sorolta, a tételek a 0,25 százalékostól 3,25 százalékig terjednek. A visszaváltási jutalék minden esetben díjmentes.
A Concorde termékpalettáján több mint 30 alap szerepel. A cég saját kezelésű alapjai esetében vételi jutalék nincs, visszaváltáskor (egy ingyenes termék kivételével) 500 forintos díjat számítanak fel (illetve öt napon belüli visszaváltás esetén 0-5 százalék közötti büntetőjutalék is létezik, mint egyébként sok más alapnál). A cég forgalmazza még az Aegon, a Budapest Alapkezelő, a CIB, az Európa Ingatlan, a Pioneer és a Raiffeisen zömében forintban denominált alapjait, de a teljes kínálatban megtalálható egy dollárban, hat euróban és egy lengyel zlotyban jegyzett termék is. Ami a Concorde nem saját alapjait illeti, a vételi és visszaváltási jutalékok terén itt is igen nagy szórás tapasztalható. A döntéshozatalt tanácsadással könnyítik meg.
A Citibank nem privátbanki szolgáltatása inkább a nagyobb összegű befektetéseket ösztönzi. Nemrég nyolc alapkezelő összesen 68 - ebből 48 külföldi és 20 belföldi - befektetési jegyét forgalmazta. Ezek között található luxuscikkek gyártóira és forgalmazóira, élelmiszeriparra és italgyártókra, Oroszországra és a posztszovjet térségre, biotechnológiára, illetve Latin-Amerikára szakosodott alap is. Ami a forgalmi jutalékokat illeti, azokat a pénzintézet sávos rendszer szerint számítja fel, és nem annyira a hazai alacsonyabb, inkább a külföldön szokásos magasabb mértékeket alkalmazza. A vételi jutalék a külföldi részvényalapok esetében négy, a kötvényalapok esetében két százalékról indul az ötmillió forintot el nem érő összegekre, majd fokozatosan csökken, a 100 millió forintot elérő vagyonnál az említett mértékek feléig megy le. (Visszaváltási jutalék nincs.) A sávokat azonban nem az aktuális tranzakció értéke, hanem az ügyfél számláján lévő befektetési jegyek teljes állománya alapján határozzák meg.
Húsz darab körüli feletti kínálata a kisbefektetői szegmensben még több más cégnek is lehet, körképünk biztosan nem teljes körű. Honlapja szerint az SPB Befektetési Zrt. például egyéni ügyfelek számára több ezer Magyarországon be nem jegyzett befektetési alaphoz is kínál közvetett hozzáférést. Ezenfelül az HSBC szakmai partnereként annak húsz itthon bevezetett befektetési jegyét is forgalmazza.
