Nagyjából visszatért az egészséges üzletmenet az állampapírpiacra, ami persze korántsem jelenti azt, hogy visszatértek volna a régi (úgy egy hónappal ezelőtti) hozamszintek. Mindazonáltal számottevő hozamcsökkenés volt tapasztalható, legalábbis a közepes és a hosszú futamidejű papírok esetében, ami akár biztató jel is lehet a jövőre nézve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a piac rendkívül ideges, azaz bármikor bármi megtörténhet: hirtelen irányváltások csakúgy, mint drasztikus mértékű árváltozások.
Nem vette el az ÁKK kedvét az abnormálisnak is mondható hozamszint attól, hogy ismét likviditási kincstárjegyet bocsásson ki. A papírok ezúttal 8,9 százalékos átlagos hozamszinten keltek el. Tekintettel arra, hogy a jegybanki alapkamat jelenleg 7,5 százalék, az egy hónap körüli hátralévő futamidejű papír hozamának ilyetén alakulása elvben azt jelentené, hogy 1,5 százalékos kamatemelés várható. Ez azonban túlzás, pontosabban ha megtörténne, valószínűleg igen nagy meglepetést és hektikus áringadozásokat okozna - annak ellenére, hogy elvben ez "épült be" az árakba. Rendkívül érdekes, hogy ilyen mértékben eltér a piac, illetve az árfolyamok által mutatott átlagos várakozás a piaci szereplők véleményét általában meghatározó elemzők verbálisan megfogalmazott várakozásaitól. Általában ugyanis félszázalékos kamatemelést jósolnak a szakértők a következő kamatdöntés alkalmára.
Az egy hónappal későbbi döntésre már a piac sem vár semmi drasztikusat, ugyanis a három hónapos diszkont kincstárjegy 8,63 százalékos átlaghozammal kelt el, azaz alacsonyabban, mint az egy hónapos. Ezen a szakaszon tehát inverz a hozamgörbe. Tökéletesen illeszkedik erre a hat hónapos papír 8,47 százalékos aukciós átlaghozama is. Ezen az aukción jól megmutatkozott egyébként a piac árazási bizonytalansága: míg a korábbi kettőnél öt, illetve hét ponttal haladta meg a maximális hozam az átlagost, itt tizenhárommal, ami meglehetősen nagy mértéknek számít. Az aukciózóknak tehát igen vegyes képük volt arról, mit tesznek társaik, azaz milyen hozamszinten lehet úgy papírhoz jutni, hogy az eredményhirdetéskor se bizonyuljon drágának a vétel.
A tizenkét hónapos papír aukciós hozamát nézve azonban már bonyolódik a kép, az ugyanis 8,75 százalék lett. Az ilyen távra szóló várakozások tehát korántsem rózsásak. (A különböző futamidejű papírok aukciós eredményeinek értékelésekor persze szem előtt kell tartani azt is, hogy az egyes aukciók más-más napon, így más-más piaci hangulatban folytak le.) A hozamgörbéről általánosságban azt mondhatjuk, nincs markáns iránya, legalábbis teljes hosszát tekintve. A többéves papíroknál ugyanis ismét vegyesek a hozamok. Míg a középtávú (három éves) futamidőig felfelé kúsznak, a hosszabb hátralévő futamidejű papírokat már egyre alacsonyabb hozamszinteken adják-veszik. Az ily módon hepehupássá vált hozamgörbén nehéz kiigazodni, ráadásul az ideges és változékony piacon nemcsak az árfolyamok változnak sűrűn, de a görbe alakja is, ami szintén mutatja a piaci szereplők jövőre vonatkozó várakozásainak szétszabdaltságát és bizonytalanságát.
A forint árfolyama rendkívül ideges piacon elég hektikusan mozgott, hirtelen irányváltásokkal, összességében azonban erősödő trendet figyelhettünk meg. Szakértők azonban óva intenek attól, hogy ezt a trendet extrapoláljuk, mégpedig arra hívva fel a figyelmet, hogy sokkal inkább technikai, semmint fundamentális oka volt az erősödésnek. Hozzátehetjük ehhez, hogy a nemzetközi piacok is rendkívül idegesek (a török líra például hajmeresztően cikcakkos árfolyampályát futott be mostanában), a forint pedig általában igen érzékenyen reagál a nemzetközi piacokon történtekre. (A múlt héten nemzetközi szinten - a szokásos tényezőket, például hitelválság, kockázatvállalási hajlandóság figyelmen kívül hagyva - a legnagyobb bizonytalanságot az amerikai kamatcsökkentés mértéke és ennek a dollárárfolyamra gyakorolt hatása okozta.) A helyzet tehát rendkívül bonyolult, a jövőbeni várakozások kialakulásánál annyi bizonytalansági tényezővel kell kalkulálni, hogy ebben a helyzetben minden előrejelzést a szokásosnál is jóval nagyobb fenntartásokkal kell kezelni.
Ádám Zsigmond