Örömteli, ha nő a részvényválaszték a tőzsdén, ezért a hazai alapkezelők várhatóan érdeklődéssel figyelik majd az új bevezetéseket - vélekedett Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfóliókezelője. Az, hogy vásárolnak-e belőlük, alapvetően a feltételektől függ, amiket most még nem ismerünk - tette hozzá. A befektetés mérlegelésekor az állami tulajdonlásnál is fontosabb, hogy a játékszabályokat - azaz a cég profitját - az MVM és a Szerencsejáték Zrt. esetében is az állam határozza meg. Márpedig az elmúlt években volt rá példa, hogy egy államilag szabályozott piacon működő cég súlyos veszteségeket szenvedett el. Portfóliókezelőként az a dolgunk, hogy az ügyfeleinknek a kockázatok figyelembevétele mellett minél jobb hozamot érjünk el. Ezért biztosan foglalkozni fogunk velük, elemezni fogjuk őket, s ha az ár és a kockázat is elfogadható mértékű, akkor vásárolunk belőlük - mondta Móricz. A kockázat és az ár meghatározásához azonban ismerni kellene legalább a középtávú (3-5 éves) szabályozási terveket. Emlékezzünk csak, volt arra példa, hogy az állami szabályozás által megnyirbált profit miatt a befektetőket komoly tőzsdei veszteségek érték.
Nem látja akadálynak a többségi állami tulajdonlást Zsiday Viktor, aki szerint a nyugdíjpénztári portfóliókban mind az MVM, mind a Szerencsejáték Rt. részvényei nyugodtan elférhetnek. A Citadella Consulting ügyvezetője szerint a pontos értékeléshez egyelőre nem áll rendelkezésre elég információ, a legnagyobb kockázatot azonban szerinte is a szabályozási környezet jelenti. Mint mondta, amennyiben fennáll a veszélye, hogy amit az egyik párt ad, azt a másik pár év múlva visszaveszi, az olyan kockázatot jelent, ami jelentős diszkontot indokolhat.
Önmagában több százezer embert ilyen befektetéshez juttatni jó ötlet lehet, de a technikát illetően alapos körültekintésre van szükség, hogy ne ismétlődjenek meg a kilencvenes évek bérjegyzései - tette hozzá. Kérdés viszont, hogy ha előbb az intézményi befektetők vehetnek 10-20 százalékot, hogy kialakuljon a piaci ár, majd később az ehhez viszonyított kedvezménnyel juthatnak részvényekhez a magánszemélyek, akkor nem lesz-e kicsi a felajánlott mennyiség.
Semmiképpen sem jelent kizáró tényezőt a többségi állami tulajdonos, a régiós tőzsdéken is számos ilyen cég van, ráadásul szépen teljesítenek - nyilatkozta Honics István, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A szokásos fundamentális értékelésen kívül azonban az intézményi befektetők még legalább két szempontot figyelembe fognak venni. Az egyik, hogy mennyire sikerül megvalósítani a menedzsment ösztönzését. A tőzsdei jelenléthez ugyanis jóval hatékonyabb, a részvényesi értéket szem előtt tartó vezetésre van szükség. A másik kérdés, hogy mennyire várható el a kormánytól, hogy a cég irányításába, árazási politikájába ne szóljon bele. A múlt sajnos számos példát szolgáltatott arra, hogy az állam nemcsak az állami cégek, hanem a teljesen privát cégek működésébe is beavatkozik az árszabályozáson keresztül, ez pedig jelentős diszkontot jelent. A még meglévő állami nagyvállalatok tőzsdére vitelét egyébként üdvözlendőnek tartja Honics - kár, hogy nem néhány évvel ezelőtt került rá sor, amikor akár az ár, akár a gazdasági hatások szempontjából sokkal jobban el lehetett volna adni e cégeket.
Az MVM 25 százaléka is elég nagy ahhoz, hogy az intézményi befektetőknek érdekes legyen - vélekedett Nagy Jenő, az ING Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az állami befolyás igazán nem számít, csak a szabályozás: akkor is ugyanakkora kockázat lenne, ha az államnak egy darab részvénye sem lenne. Emlékszünk, hogy az államnak a Molban sem volt már túl nagy részesedése, amikor a gázárszabályozáson majdnem elvérzett a cég. A társaságok pontos adatai egyelőre nem ismertek, de szabályozási szempontból a Szerencsejáték Zrt. stabilabbnak tűnik. Nagy is úgy véli, szerencsésebb bevezetni ezeket a cégeket a tőzsdére, azonban tisztában kell lenni vele, hogy az MVM profitabilitása egy tollvonással megváltoztatható. A politikai kockázatok tehát nagyok, így biztosan óvatosak lennénk, és az árazásnak is vonzónak kéne lennie - mondta. Minden bizonnyal külföldi intézmények is érdeklődnének az MVM iránt, ahogy teszik azt a román Transelectrica vagy az orosz energetikai cégek esetében.
Molnár Gergely