Az Egis ugyan még nem került ki a gödörből, de már legalább nem lefelé megy - így összegezhető a társaság decemberben zárult első pénzügyi negyedéve. A gyógyszergyár nem konszolidált nyeresége 2,8 milliárd forint lett, ami az 1,9-2,8 milliárd között szóródó elemzői várakozások fölső szélének felel meg. Az üzemi nyereség 2,6 milliárd forint, amivel a cég elérte az egy évvel ezelőtti utolsó "békenegyedév" szintjét. Igaz, most tíz százalékkal magasabb, 24,5 milliárdos árbevételből produkálta ugyanazt az eredményt, ami a romló értékesítési szerkezet, a gyengülő dollár és a hazai árrésszűkülés hármas hatásának következménye.
A társaság belföldi árbevétele nyolcmilliárd forint lett, vagyis hét százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a 2007-es negyedévek közül azonban a legjobb volt. A hétszázalékos csökkenés háromszázalékos volumennövekedés és tízszázalékos árcsökkenés eredménye. A hazai gyógyszerpiac a társaság meglátása szerint nem javult, továbbra is az agresszív árverseny, nagymértékű állami elvonások és a fogyasztás mérséklődése a jellemző. Az Egis hazai piaci részesedése 5,7 százalékra süllyedt, amivel az ötödik legnagyobb szereplő.
Exportban a még mindig dollárelszámolású FÁK-piacokon 13 százalékos növekedést sikerült elérni, ami a társaság fogalmazása szerint közel van a tervezetthez. A DLO-forgalom továbbra is jelképes, 0,6 millió dollár a 21 milliós orosz forgalomból. A DLO-listában az Egis termékeinek besorolása változatlan maradt, a fizetési és piaci feltételek azonban olyanok, hogy a cég inkább a szabadpiacon értékesít.
Ami megmentette a negyedévet, az a nagyon erős közép- és kelet-európai export. A társaságnak pont akkor sikerült erős teljesítményt elérnie második legnagyobb exportpiacán, Lengyelországban, amikor a zloty erősödött, így dollárban ötvenszázalékos forgalomnövekedésről tudott beszámolni. Hasonlóan jól alakult a szlovák export, így Kelet-Európa összességében a FÁK-kivitel növekedésének dupláját, 26 százalékos bővülést ért el.
Folytatódott a nyugat-európai hatóanyag- és gyógyszerexport felfutása, ami mindkét csoport esetében döntően az anyavállalat Servier felé való szállításokat jelenti. A hatóanyagexport 89, a késztermékkivitel 141 százalékkal emelkedett. Ez a két terület 16 millió dollár pluszt hozott az összesen 26 milliós negyedéves exportnövekedésből, vagyis - bár árrése hagyományosan az egyik leggyengébb - nagyban hozzájárulhatott a fix költségek viseléséhez.
A társaság exportja dollárban 39, forintban 20 százalékkal nőtt, az Egis által érvényesített átlagos dollárárfolyam 174,3 forint volt, ami 27 forinttal, vagyis 14 százalékkal gyengébb az egy évvel korábbinál.
A közvetlen költségek 21 százalékos emelkedését - amit az említett hármas hatás okozott - az Egis az általános költségek lefaragásával igyekezett mérsékelni. A kereskedelmi ráfordításokat 3, a kutatási költséget 8, az igazgatásit pedig 4 százalékkal sikerült csökkenteni. Nagy eredménynek tekinthető, hogy a 2,6 milliárdos üzemi eredményt úgy sikerült elérni, hogy döntően a társadalombiztosítási befizetések okán 600 millióval nőttek az egyéb ráfordítások.
Az Egis egy évvel ezelőtt 1,6 milliárd forintos árfolyamveszteséget szenvedett el, ám a mostani negyedévben a dollárgyengülés veszteségét a közép-európai devizák erősödése valószínűleg kiegyenlítette, így az árfolyamveszteség elmaradt. A pénzügyek így 350 milliós pluszt hoztak a jelentős készpénzállománnyal rendelkező cégnek. Az adó előtti nyereség 2,9, az adózott 2,8 millió forint lett, miután a társaság élt a beruházási adókedvezmény adta lehetőséggel.
Az Egis-papírok árfolyama az elmúlt másfél év során csaknem megfeleződött, ám a gyorsjelentés alapján úgy tűnik, a 18 ezer forint egyben a lokális mélypontot is jelentette, s az árfolyam a közeljövőben egy magasabb szinten stabilizálódhat.
Molnár Gergely