Szerdán az ázsiai tőzsdék veszteséggel zártak, és a nyugat-európai tőzsdék sem kényeztették el a befektetőket. A BÉT zárása idején a vezető nyugat-európai tőzsdék 1,5 és 2 százalék közötti mínuszban voltak. Elemzők szerint a háttérben az állhat, hogy a más piacokon nagyobb veszteségeket elszenvedett alapok kivonják a pénzt azokról a piacokról, ahol még egy kis nyereséget tudnak realizálni. A negatív hangulat természetesen hatott Budapestre is, ahol a tőkepiacokon rég nem látott pesszimizmus uralkodott el: a forint egészen 265 forint/euróig gyengült. A rendkívül széles sávban - több mint 1000 pontos ingadozással - mozgó BUX a nap elején még pluszban volt, ám később már 3,5 százalékos mínuszban járt. Végül a kereskedést 22 528 ponton fejezte be, ami 2,8 százalékos esésnek felel meg. A tőzsde közel 40 milliárd forintos forgalmat bonyolított.
Az összes vezető részvény gyengült, de legnagyobb mértékben a BÉT forgalmának több mint felét adó OTP okolható a BUX zuhanásáért. A bankpapír 3,9 százalékos szabadesés után 6850 forinton landolt. A második legrosszabbul teljesítő blue chip a Mol-részvény lett, 2,5 százalékos esés után érte el 22 050 forintos záróárát; az olajpapír volt a BÉT második legkeresettebb papírja csütörtökön.
A Richter csak hajszálnyival maradt el a Mol hanyatlásától; a gyógyszerpapír 2,5 százalékos süllyedés után a 36 850 forintos szinten állt meg. A vezető részvények közül egyedül a Magyar Telekom úszta meg 2 százalék alatti veszteséggel: a távközlési papír 836 forintos záróára szerdához képest 1,4 százalékos mínuszt mutat.
A kisebb papírok közül az FHB-t többek között az OTP rántotta magával, így a pénzintézeti papír 4,9 százalékos bukás után 1540 forintos záróárat produkált. A Richter szektortársa, az Egis meglehetősen jól vészelte át a vérengzést, 0,9 százalékos hanyatlása 18 000 forintos záróárat eredményezett.
Metzinger András