Több mint két százalékkal, 23 500 forintra drágult a Mol részvénye tegnap, miután az OMV bejelentette: január 31-én benyújtotta az Európai Bizottság (EB) Versenypolitikai Főigazgatóságához a Mollal tervezett összefonódására vonatkozó hivatalos, előzetes bejelentését. Az EB 1. fázisú versenyjogi vizsgálatának eredménye 25-35 munkanap múlva várható. Amennyiben az összefonódás 2. fázisú versenyjogi vizsgálatot igényel, az eredmény közzététele további 90-105 munkanapot vehet igénybe. Brüsszel azt vizsgálja, gördít-e akadályt a szabad verseny működése elé az OMV által tervezett összeolvadás az uniós piacon, például nem jár-e áremelkedéssel a fogyasztók számára. Ha az előzetes vizsgálat nem tud választ adni ezekre a kérdésekre, az unió mélyebb elemzést folytat majd, amely további mintegy három hónapot vehet igénybe.
Az OMV szerint a mostani fejlemény fontos előrelépés az összefonódás engedélyezésére irányuló eljárásban, és hozzájárul a tervezett tranzakció stratégiai és pénzügyi indokoltságának alátámasztásához. Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója a Gazdasági Rádiónak nyilatkozva kijelentette, továbbra is értékteremtőnek tartják a két cég egyesülését, így a 32 ezer forintos korábbi ajánlatot is fenntartják. Külön kitért a Gazprom szerbiai terjeszkedésére, amely véleménye szerint különösen indokolttá teszi a két cég egyesülését. Ruttenstorfer elégedett a 20,2 százalékos Mol-részesedésükkel, mint mondta, úgy tűnik, egyelőre nincs rá szükség, hogy növeljék azt.
Ruttenstorfer fontos mozzanatnak nevezte, hogy az Európai Bizottság hivatalos formában átvette a bejelentés iratait, ami azt jelenti, hogy a testület kötelezte magát az ügylet feltételeinek körültekintő kivizsgálására és az engedély megadásának mérlegelésére. Szavai szerint optimistán tekint az eredmény elé, még akkor is, ha a versenyjogi főigazgatóság - ahogy szokta - feltételekhez köti majd az engedélyét. A kikötések egyike sem lesz azonban olyan jellegű, hogy jelentősen csökkentené az összefonódás előnyös és vonzó jellegét - véli.
A Mol üdvözli annak lehetőségét, hogy az Európai Bizottság alapos vizsgálatot folytasson az ügy azon - a közép-európai régiót és annak energiafogyasztóit érintő - jelentős versenyellenes hatásai vonatkozásában, amelyek egy OMV/Mol egyesülés esetén következnének be - olvasható az olajcég közleményében. Vagyis a Mol továbbra is aggályosnak tartja versenyszempontból az OMV kezdeményezését.
A Napi által megkérdezett versenyjogi szakértők szkeptikusak a gyors versenyhatósági állásfoglalást illetően. Az első kérdés, hogy melyik hatóság illetékes az ügyben. Az Európai Bizottság csak abban az esetben szokta magához vonni az ügyet, ha az több tagállam piacát is érinti. A benzin- és gázolajpiac sajátosságai miatt azonban elképzelhető, hogy az ügyet a nemzeti versenyhatóságok, vagyis itthon a GVH hatáskörébe utalja. Mindhárom érintett országra (Magyarország, Ausztria, Szlovákia) jellemző ugyanis, hogy a helyi olajcégek termelésük döntő részét hazai piacon értékesítik. Amennyiben mégis az EB folytatná le a vizsgálatot, úgy a GVH-t hozzászólóként vonhatja be az ügybe, ahogy az a Mol-E.on közötti gázügylet vizsgálata során is történt.
Az EB gyakorlatában eddig jórészt olyan ügyek voltak, ahol egybehangzó akarat volt két cég egybeolvadására, s ilyen esetekben is nemritkán egy évnél tovább tartott a versenyhatósági engedélyezés. Kivétel a Suez ügye, ahol az olaszok az OMV-Mol történethez hasonló, ellenségesnek minősített lépéssel próbálták megszerezni a francia céget. Ez a kísérlet azonban kudarcot vallott, miután Franciaország hozott egy a lex Mol-hoz hasonló törvényt.
Molnár Gergely