Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre több befektetési alap kezelője igazol át Kínában a sokkal inkább személyre szabott privát, zártkörű vagyonkezelési formákhoz, amelyek gyakorlatilag ugyanazt a szerepet töltik be, mint a hedge fundok: gazdag kínai magánszemélyek vagyonát fektetik be az országon belüli legkülönbözőbb piacokba és pénzügyi instrumentumokba, mára több száz milliárd jüant kezelve - írja a Reuters. Ezek egyelőre árnyékai csupán a nemzetközi piacokon gyakran dollármilliárdokat mozgató nyugati hedge fundoknak, a rohamtempóban fejlődő gazdaságnak, a liberalizációnak és az egyre gyarapodó számú milliomosnak köszönhetően egyszer még komoly befolyásra tehetnek szert. A Merrill Lynch és a Capgemini egy 2006-os felmérése szerint az ingatlantulajdonukat nem számolva egymillió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező személyek száma meghaladja a 345 ezer főt, és számuk évi 8 százalékkal emelkedik. A kínai kormányzat nem tekinti ugyan illegálisnak az ilyen, zártkörű alapokhoz hasonló portfóliókezelést, de hivatalosan nem ismeri el befektetési alapként.
Ezek a cégek önállóan nem bocsáthatnak ki befektetési jegyeket, az alapkezelőknek gyakran többtucatnyi ügyfelük egyéni számláját kell kezelniük. Ráadásul a szigorú tőkepiaci szabályozás következtében nem fektethetnek be külföldön, az alulfejlett belföldi piac viszont korlátozza belső működésüket, például Kína még mindig nem rendelkezik devizabelföldiek számára hozzáférhető határidős részvénypiaccal. További visszatartó tényező lehet ezen konstrukciók magas díjszabása, például nem ritka az akár 20 százalékot is elérő sikerdíj. Ráadásul nagy a befektetői nyomás a vagyonkezelőkön, hogy a nyílt végű alapoknál magasabb hozamot produkáljanak és a pénzügyi szektorban a verseny is éleződik, számos kínai és nemzetközi bank (köztük a BNP Paribas vagy a Citigroup) privátbanki szolgáltatásaival próbálja magához csalogatni a milliomos ügyfeleket. A kínai újgazdagok hiányos pénzügyi ismeretei is megnehezítik a kifinomult pénzügyi termékek eladását.
Mindazonáltal az alap- és vagyonkezelők derűlátóak, mivel a folyamatosan bővülő befektetési piacon érezhetően van igény az általuk nyújtott szolgáltatásokra. Amint egyikük a Reutersnek elmondta: amint a kormányzat lazít a szabályozáson, a határ a csillagos ég.
