Nem sikerült közelebb kerülniük egymáshoz a Linamar kanadai anyavállalatának és a tegnapi közgyűlésen 26,5 százalékkal felvonuló hazai alapkezelőknek. A Linamar Hungary rendkívüli közgyűlésén a fő tulajdonos az alapkezelők javaslatait szavazta le, az alapkezelők pedig az igazgatóság előterjesztéseit, igaz, ez utóbbiak nagy részének elfogadásához elég volt a kanadai cég 70,2 százalékos szavazati többsége. Az alapszabályt ugyanakkor így nem tudták módosítani, egy napirendi pont, az alaptőke-emelés esetében pedig vita alakult ki a két csapat jogászai között. A Linamar szerint 50 százalékos többség elegendő ehhez, az alapkezelők viszont 75 százalékos kérdésként tekintettek rá. Ennek megfelelően a cégbíróságon fog eldőlni, hogy emelhet-e az igazgatóság zárt körben alaptőkét. (A kérdés ugyanakkor nem befolyásolja a Linamar tőzsdén maradását, mivel az alapkezelők részesedése a megszavazott 990 milliós tőkeemelés megvalósulása esetén sem csökkenne 25 százalék alá.)
A pénzügyi befektetők egy-egy képviselőt szerettek volna delegálni az igazgatóságba és felügyelőbizottságba Forgó Ferenc és Kovács Zoltán személyében. A közgyűlés sem ezeket a javaslatokat, sem a 753 forintos osztalékelőlegről szóló indítványt nem fogadta el. Az alapkezelők érvelése szerint a Linamar anyavállalata 34 százalékos eladósodottság mellett működik, míg a magyar leánynál ez a mutató mindössze négy százalék. A túltőkésítettség megszüntetése, az egészséges tőkeszerkezet kialakítása érdekében javasolták tehát a részvényenként 753 forintos osztalékelőleget. Válaszában Ivanics János vezérigazgató elmondta, a társaságnak szüksége van a tőkére közelgő, 19 millió eurós beruházási programjához, amelyet 2006-2009 között hajt végre.
Ötvenszázalékos kérdés lévén a közgyűlés jóváhagyta a társaság új részvényopciós programját, valamint felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a következő másfél évben saját részvényt vásároljon 2300 és 3003 forint közötti áron. A papír eközben a közgyűlésre fittyet hányva 3499 forinton forgott a tőzsdén.
Molnár Gergely