Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró/dollár 1,4450-en kezdte a múlt hetet, pénteken 1,4750-en újabb történelmi csúcsra ért, majd hétfőn hirtelen 1,4550-re esett vissza. A dollár/jen a hét első felében alig mozgott, majd 115-ről igen gyorsan elindult lefelé, s tegnapig egészen 109,10-ig zuhant. Még a nyár végi globális tőkepiaci válság idején se mozdult el ennyire a dollár/jen, utoljára 2005 szeptemberében volt ilyen erős a japán pénz az amerikai deviza ellenében. A legfontosabb fejlett piaci devizákat figyelembe vevő, a Federal Reserve által számított árfolyamindex 77,1-en ismét historikus minimumot ért el a múlt héten, ezen index szerint csak az idén 14 százalékkal értékelődött le a dollár.
A dollár értékvesztése jól láthatóan egy hosszú távú trend, de az ütem múlt héten látott felgyorsulása érezhetően a globális kockázati étvágy ismételt csökkenésének köszönhető. A nyár végi hitelpiaci válság második hulláma egyre komolyabb méreteket ölt. Az amerikai és európai bankrendszer sorozatban számol be újabb várható veszteségekről. Míg korábban sokan azt remélték, hogy a harmadik negyedéves számok jelentették a mélypontot, most már valószínű, hogy az október-decemberi periódus még rosszabb lesz. A Citigroup becslése szerint csak a strukturált hiteltermékeken az amerikai és európai bankok 45-65 milliárd dollárt bukhatnak 2007 második felében. Ebben természetesen nincs benne maga a Citigroup, amely további 10-15 milliárd dollárt hozhat össze, s akkor még nem beszéltünk a közvetlen jelzálogpiaci kitettségről és a bankoknál ragadt, vállalatfelvásárlásokat finanszírozó hitelekről. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor már nem járhatunk messze a dollármilliárdokban is három számjegyű tartománytól, s ekkor még mindig csak a bankokról beszéltünk, nem szóltunk a biztosítókról, hedge fundokról és más, nem banki pénzügyi közvetítőkről.
Az idegesség már szinte minden piacon jól érezhető. A spekulatív besorolású európai vállalati kötvényekre kiírt hitelderivatívákat követő iTraxx index hozamfelára a 400 bázisponthoz közelít: utoljára augusztus közepén volt ilyen magasan. Az amerikai részvénypiac várt volatilitása a Vix index szerint már megint 29 százalék, alig valamivel a nyár végi 31 százalékos csúcs alatt. A pénzügyi szektor részvényei természetesen folyamatosan esnek, a múlt hét újdonsága a technológiai részvények rossz teljesítménye volt: a Nasdaq a hónap elejéhez képest már 8 százalékot vesztett értékéből. A pesszimisták szerint ez azt sejteti, hogy az ingatlan- és a pénzügyi szektor problémái kezdenek átterjedni a gazdaság eddig érintetlen szegmenseire. A biztonság és likviditás iránti preferenciát jól mutatják az állampapírhozamok is: a három hónapos amerikai kincstárjegy hozama alig 3,2 százalék, ami 160 bázisponttal alacsonyabb a három hónapos dollár-Libor kamatnál. A piac nyilván nem arra számít, hogy a Fed ennyivel csökkenti irányadó kamatát februárig, hanem ennyi a kockázat és a likviditás ára. A tízéves államkötvény hozama pedig már csak 4,2 százalék, ami kétéves minimum.
A téma tehát a kockázatkerülés, s ez hagyományosan a jent erősíti. Mint köztudomású, a jen a közkedvelt carry-ügyletek (amelyek során alacsony kamatozású forrásból magas elvárt hozamú eszközt finanszíroznak) elsődleges forrásdevizája. Mivel a carry-ügyletek profitabilitásának alapja az alacsony volatilitás, a várt árfolyam-ingadozás emelkedése és az ezzel együtt járó gyengébb kockázati étvágy az ilyen típusú pozíciók lezárásával, ebben az esetben a jen vételével jár együtt. Jó eséllyel ezt látjuk most is, főleg mivel a carry-alapon leginkább vásárolt devizák - mint például az ausztráliai vagy az új-zélandi dollár - ezzel párhozamosan látványosan gyengülnek.
