Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elvileg ez év január vége volt az eredeti határidő arra, hogy a 2004-ben hozott uniós irányelvet a pénzügyi eszközök piacairól (MiFID) a nemzeti jogszabályokba átültessék, a szabályok alkalmazását pedig legkésőbb a héten, november elsejétől kellett volna megkezdeni. Ehhez képest az ehhez kapcsolódó törvényeket - amelyeket szeptemberben terjesztett be a pénzügyminiszter a parlament elé - még nem fogadták el, a bevezetés várhatóan jó pár hónapot csúszik. A törvénytervezet eleve jövő év június 30-áig ad határidőt a befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytatók számára, hogy működésükben megfeleljenek az új előírásoknak, azonban bizonyos rendelkezéseket (ügyfelek tájékoztatása, szerződéskötés szabályai, szerződés teljesítése és megbízások végrehajtása) nem december, hanem január 31-ét követően kell alkalmazni egy módosító indítvány szerint.
Az egységes európai tőkepiaci szabályozást megvalósítani kívánó MiFID alapvető célkitűzései a befektetők érdekeinek védelme, az átláthatóság növelése és a piaci verseny elősegítése. A szabályozás az egész tőkepiacot befolyásolja: a befektetési szolgáltatók, a tőzsde, a befektetési alapkezelők, a vagyonkezelési tevékenységet folytatók is érintettek. Fontos eleme, hogy az ügyfelek kockázatviselő hajlandóságát az eddigieknél is alaposabban fel kell mérni, az ügyfél-kategorizálás új rendszerében lesznek lakossági és szakmai ügyfelek, valamint úgynevezett elfogadható partnerek. Ennek megfelelően a befektetési szolgáltatók ügyfelei a következő év első felében felkészülhetnek arra, hogy szolgáltatójuk valamilyen formában megkeresi őket, hogy képes legyen felmérni az ügyfelek befektetési céljait, előzetes ismereteit, kockázat- és teherviselő képességét.
Fontos eleme a szabályozásnak a "best execution", a legjobb végrehajtás elve, amely szerint a szolgáltatónak a lehető legjobb kondíciókkal kell megkötnie az üzletet ügyfele számára. Ez az eddig nyilvánosságra került állásfoglalások szerint nem azt jelenti, hogy a szolgáltatónak az összes lehetséges végrehajtási helyszín közül kell a legjobbat megtalálnia, hanem a saját "végrehajtási politikájában" foglaltaknak megfelelően kell a lehető legjobban teljesítenie az ügyfélmegbízásokat.
Lényeges eleme a MiFID-nek az internalizáció, azaz a tőzsdekényszer megszüntetése. Így a brókercégek (befektetési vállalkozások) az értéktőzsde, sőt a - szintén az irányelv által lehetővé tett, külön elektronikus rendszereken keresztül működtetett - multilaterális kereskedési platformok (mtf) megkerülésével is kereskedhetnek, azonban a nagy likviditást felmutató részvények esetében (ez a magyar piac esetében a blue chipeket jelentené) árjegyzési kötelezettségük keletkezik.
Emellett szigorúbbá és egységesebbé válik a kereskedésben esetlegesen felmerülő összeférhetetlenség szabályozása is. Az "egységes útlevél" bevezetése által a brókercégek számára lehetővé válna, hogy amennyiben tevékenységüket ki akarják terjeszteni egy másik tagállamra, akkor erről a szándékukról elegendő csupán saját felügyeletüket értesíteni, a célállamban már nem kell külön engedélyt szerezni. Ez ugyan eddig is így volt, az újdonság benne az, hogy a brókercégek egész Európában egységesebb feltételek mellett működnek, mint korábban, hiszen az előző szabályozáshoz, az ISD-hez képest a MiFID magasabb szinten harmonizálja a szabályokat.
