Augusztus 15-i hatállyal módosult a BUX, a Bumix és a Cetop-20 indexek kézikönyve. A BÉT által jóváhagyott változások a következő, őszi kosármódosítás alkalmával jelenthetnek majd változást a kosársúlyok számításában. Az eddigi szabályok szerint ugyanis a három közkézhányad-súlyozású indexben a közkézhányadba nem számítottak bele az öt százaléknál nagyobb tulajdonosok. Mostantól viszont a közkézen lévő részvénymennyiség kiszámításánál csak a nem pénzügyi tulajdonosoknál marad érvényben az ötszázalékos határ, míg a pénzügyi intézmény tulajdona akkor nem számít majd közkézhányadnak, ha eléri a 10 százalékot.
Az intézkedés hasznosnak értékelhető a piac szempontjából, számos blue chipnél és kisebb részvénynél van jelen ugyanis öt és tíz százalék közötti pénzügyi befektető mint befektetési alap vagy más intézmény. A legnagyobb hatása azonban alighanem a közelmúltban jelentős tulajdonosi átrendeződésen átesett Molnál van, ahol számos, tíz százalékot közelítő pénzügyi befektető jelent meg a tulajdonosi struktúrában. Az átrendeződés miatt októbertől a hazai alapkezelőknek, amelyek kisebbrészt a BUX-ot, nagyobbrészt a Cetopot használják benchmarkként, jelentős Mol-eladással kellett volna reagálniuk a változásra.
Honics István, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, aki az OTP-alapoknál a BUX indexet is használja benchmarkként, a Napi Gazdaságnak elmondta, az elmúlt időszakban aktívan kereskedett a Mol-részvényekkel, de alapvetően az ármozgásokra reagált, nem pedig az indexsúlyok esetleges változására. Így most sincsenek az OTP-alapok olyan helyzetben, hogy a megváltozott szabályozás miatt hirtelen Mol-vásárlásra kényszerülnének. Honics ugyanakkor megjegyezte, hogy a BÉT-en meghatározó külföldi intézményi befektetők nem a BUX alapján állítják össze portfóliójukat.
Az Erste Alapkezelő szintén a BUX-ot használja benchmarkként. Mint Kullai András alapkezelő elmondta, a cég összes hazai részvényportfóliójánál, így a nyugdíjpénztárnál és az Erste Részvény Alapnál is részben a BUX az összehasonlítási alap (emellett még a MAX és az RMAX index). "A Mol közkézhányadának csökkenését látva nem mondom, hogy nem kezdtem aggódni a következő BUX-kosár-módosítás miatt" - mondta Kullai. "A Mol-részvények eladását azonban még korainak találtam, mivel a következő kosármódosítás csak ősszel lesz, és úgy láttam, közben bármilyen társasági esemény bekövetkezhet, ami miatt addig magasabb árat is el lehet érni. Így minket nem érint az a hatás, hogy a közkézhányad-számítási szabályok módosításával esetleg vissza kellene vásároljunk részvényeket." Az alapkezelő azonban úgy véli, a külföldi intézmények esetleg az MSCI index közelgő átsúlyozására készülve már korábban csökkenthették Mol-állományukat, részben ezzel indokolható a Bank of New York letétkezelő minapi bejelentése is (Napi Gazdaság, 2007. augusztus 28.)
Molnár Gergely