A jelzálogpiacon kialakult válság nem okozhatott volna ekkora riadalmat a pénzügyi piacokon, ha nem lennének különböző strukturált termékek, amelyeket olyan biztonságosnak hitt alapok is bőségesen tartanak portfóliójukban, mint az amerikai pénzpiaci alapok. Mint a Bloomberg összeállításából kiderül, különösen a cdo-k (collateralized debt obligations), a csomagban kötvényeket és hiteleket, köztük másodlagos jelzáloghiteleket is tartalmazó termékek okoztak eddig sok galibát.
A pénzpiaci alapokat 37 évvel ezelőtt azért hozták létre, hogy magasabb hozamú, de nagy biztonságú alternatívát biztosítsanak a bankbetéttel szemben. Az ezekben lévő mintegy 2500 milliárd dollárt többek között amerikai államkötvényekbe, valamint értékpapír- és árufedezettel kibocsátott kötvényekbe fektetik, de a bankbetéttel szemben nincsen rájuk állami garancia.
Mint azonban kiderült, a Bank of America, a Credit Suisse Group, a Fidelity Investments és a Morgan Stanley által kezelt pénzpiaci alapok nemcsak ezekbe a kiemelkedően biztonságos termékekbe fektettek, hanem június végén mintegy hatmilliárd dollár értékben tartottak cdo-kat is - a befektetők tudtán kívül. A mégoly magas minősítésű cdo-k tartásának kockázatára júniusban derült fény, amikor a Bear Stearns két, másodlagos jelzálogalapú cdo-kba fektető hedge fundja összeomlott. Augusztus 9-én a BNP Baribas függesztette föl két befektetési alapja nettóeszközérték-számítását ugyancsak a cdo-k miatt. Ezekkel ugyanis nem kereskednek tőzsdén, forgalmuk nem nyilvános, így a kialakult bizalmi válság lehetetlenné tette áruk meghatározását.
Egészen a közelmúltig a cdo-k a hitelpiac leggyorsabban növekvő szegmensét jelentették, lekörözve a vállalati és az önkormányzati kötvényeket is. A Morgan Stanley számításai szerint a 2003-as 99 milliárd dollárral szemben 2006-ban már 500 milliárd dollár értékben bocsátottak ki belőlük. Az utóbbi érték mintegy negyede tartalmazott másodlagos jelzálogpiaci adósságot. A lendület az idén júliusban tört meg, akkor már csak 11,9 milliárdnyit értékesítettek belőlük a júniusi 36,9 milliárd dollárral szemben.
A hírügynökségnek nyilatkozó alapkezelők azonban lehetetlennek tartják, hogy akár egyetlen érintett pénzpiaci alapot is hagynának bedőlni. A pénzpiaci alap az amerikaiak pénzügyi infrastruktúrájának egyik alapeleme, az Investment Company Institute adatai szerint több mint 38 millió pénzpiaci számla van az Egyesült Államokban. Az emberek ide helyezik megtakarításaikat, innen költenek, amikor részvényt vagy más értékpapírt vesznek, és ide folyik be az ellenérték, amikor eladnak. Eddig csak egy ilyen alap fuccsolt be: 1994-ben a denveri Community Bankers Mutual Fund, amely olyan értékpapírokba fektetett, amelyek kibocsátói fizetésképtelenné váltak. Az alapot likvidálták, de a befektetők ekkor is kaptak 96 centet minden egyes dollárjuk után.
Molnár Gergely