A hosszú távú megtakarítások és a tőzsdei befektetések élénkítéséről nyújtott be az országgyűléshez képviselői önálló indítványt Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A határozati javaslat szerint az országgyűlés felkérné a kormányt, hogy november 1-jéig dolgozza ki és terjessze a parlament elé a szükséges törvénymódosításokat. Ez lényegében annak az ötpontos intézkedéstervezetnek a gyakorlati megvalósítását jelentené, amelyet a Budapesti Értéktőzsde tekintélyes piaci szereplőkkel közösen dolgozott ki. Az intézkedéscsomag célja a hazai tőkepiac erősítése a lakosság hosszú távú befektetési hajlandóságának növelésén, a társaságok tőzsdére lépésének ösztönzésén és így a tőkepiaci forrásbevonás szerepének erősítésén keresztül. A javaslatok készítői szerint mindez nem igényel többletforrásokat a költségvetéstől, és csak kismértékű bevételkiesést okoz, amit már rövid távon kompenzálhatnak a változások indukálta pozitív hatások. A hosszú távú megtakarítások ösztönzését szolgálná az Európában több helyen létező hosszú távú befektetési számla bevezetése.
Az ilyen elkülönített befektetési számlán részvényeket és befektetési jegyeket lehetne tartani, és amennyiben a befektető három évig nem veszi ki a tőkét és az elért hozamot, akkor a nyereség mentesülne az adó alól. (Az Ausztriában létező hasonló rendszer már egy év után adómentességet biztosít.) A javaslat alkotói szerint ez az intézkedés az első évben csak 2-3 milliárd forinttal csökkentené az árfolyamnyereség- és kamatadó-bevételeket, hatékonyan ösztönözné viszont a megtakarítási kedvet.
A tőkepiac és az ingatlanpiac közötti átjárhatóságot teremtené meg az a javaslat, amely szerint mentesülne az ingatlanból származó jövedelem utáni 25 százalékos forrásadó alól az, aki e jövedelmét nyugdíjpénztári megtakarításba, nyugdíj-előtakarékossági számlára vagy hosszú távú befektetési számlára helyezi el. A hatáselemzések szerint a kedvezmény növelné az öngondoskodást, hosszú távú megtakarításokat eredményezne, fellendíthetné a bérelt lakások iránti keresletet. Emellett növelné a munkaerő-piaci mobilitást és a lakosság lakáspiaci aktivitását, ráadásul a gazdaság fehérítésének irányába hatna. Amennyiben az intézkedés révén az értékesített ingatlanok száma több mint hétezerrel nőne évente, az már többletbevételt jelentene a költségvetésnek a megnövekedett illeték- és adóbevételek miatt.
Az intézkedéscsomag tartalmazza a befektetési jegyek adózásának átalakítását úgy, hogy a nyereséges és veszteséges üzletek szembeállíthatók legyenek egymással. Ez lényegében az árfolyamnyereség-adó rendszerének átvételét jelentené. Jelenleg ugyanis a befektetési jegyek után kamatadót kell fizetni, függetlenül attól, hogy a befektetési alapban részvények vagy kötvények vannak-e.
A következő egy évben bevezetik a választható összetételű magán-nyugdíjpénztári portfóliók rendszerét, ami várhatóan jelentős többletkeresletet gerjeszt a tőzsdei részvények iránt. A javaslat készítői a tőzsdei privatizációk élénkítésével szeretnék a megfelelő kínálatot megteremteni. Nemcsak a teljes, hanem a részleges tőzsdei privatizációt is ösztönöznék. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a vállalatok felkészüljenek a piacnyitásra és a piaci versenyre, emellett nagyobb bevétel lenne elérhető a fokozatos eladással. A részleges tőzsdei privatizáció a többségi állami tulajdonban maradó cégek kisebbségi részesedésének értékesítésére is ideális lenne, s nem utolsósorban növelné e cégek transzparenciáját.
A javaslatcsomag utolsó, de hatásait nézve talán legjelentősebb pontja, hogy a pénzügyi oktatás kerüljön bele a nemzeti alaptantervbe, és középtávon érettségi tantárggyá, érettségi követelménnyé váljon. Ez segítene a magyar lakosság rendkívül hiányos pénzügyi ismereteinek, pénzügyi kultúrájának növelésében.
Molnár Gergely