Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eladási hullám indult el tegnap Kínában, ahol 9 százalékos zuhanás után 2771,8 ponton állt meg az index. Az esés az egész világra kiterjedt, különösen miután egy hongkongi konferenciára eljutott Alan Greenspannak, a Fed volt elnökének azon véleménye, miszerint még az idén recesszióba fordulhat az amerikai gazdaság. A kínai piacon konkrét hírhez nem lehetett kötni a zuhanást, ugyanakkor több elemzés is említette, hogy egy nappal korábban – ez a hír tehát egy ideig szinte egyáltalán nem hatott – a kínai kormányzat megjelentetett egy hivatalos közleményt arról, hogy szigorítani kívánja a hitelre történő részvényvásárlások ellenőrzését (a bankok Kínában nem adhatnak hitelt részvényvásárlásra). A kínai piac ezzel egy évtizede – Teng Hsziao-ping 1997. februári halálát megelőző napi esése óta – nem látott mértékű veszteséget szenvedett el. A nap végére rengeteg negatív híresztelés rontotta tovább a helyzetet: a kedvezőtlen inflációs adatok miatti azonnal kamatemelésről, a kínai értékpapír-felügyelet vezetőjének távozásáról lehetett hallani.
Az elmúlt időszakban a világ fejlődésének egyik motorjává váló Kína részvénypiacának zuhanása szinte mindenhová kiterjedt: a vezető európai indexek mindegyike 2–4 százalék közötti mértékben zuhant, a kelet-európai régióban pedig 3–4 százalékos volt a csökkenés.
A Budapesti Értéktőzsde visszaesése ehhez képest meglehetősen mérsékelt volt, az index csupán 2,5 százalékot esett vissza, igaz, ehhez hozzátartozik, hogy hazánk mostanában a kevésbé jól teljesítő tőzsdék közé tartozik.
Az esést értékelő elemzők többségének véleménye egyértelmű volt az okokat illetően: egyszer be kellett következnie, mivel a kínai részvénypiaci árak túlhajtottak voltak, a buborék már csupán kipukkadásra várt. Erre alig egy hónapja már a UBS, a HSBC és a Citigroup elemzői (NAPI Gazdaság, 2007. január 26., 9. oldal) is felhívták a figyelmet, eladásra javasolva a kínai részvényeket. Akkori véleményük szerint a részvények túlértékeltté válásának a legbiztosabb jele, hogy a kínai bankok előtt is megjelentek a részvényekért sorban álló kisbefektetők, márpedig a tőkepiaci mondás szerint „ha a rally hallatán már a sarki zöldséges is részvényt vesz, az az emelkedés biztos végét jelenti”.
A jövőt illetően azonban már erősen megoszlanak a vélemények: míg sokan egy korszak végét jósolják és továbbra is óvnak a befektetéstől, mások legfeljebb egy szükséges és rövid korrekciót sejtenek a folyamat mögött. A hazai elemzők közül a Raiffeisen stratégái már másfél hónapja a magyar papírok eladását javasolták a várható 10 százalékos visszaesésre tekintettel (ebből eddig még csak 2,5 történt meg). Kiváltó okként akkor az amerikai gazdaság várható lassulásával kapcsolatos félelmeket nevezték meg, az eladási hullámot elindító hétfő esti Greenspan-beszéd pedig pontosan erre célozgatott. Kérdés, hogy az esés folytatódik-e ma, azonban egy ekkora zuhanás után egy enyhe pozitív korrekció könnyen elképzelhető. Makrofrontról viszont gyengülő környezetre számítanak, ami a tőzsdére is negatív hatással lesz.
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője szerint a korrekció még jó pár napig eltarthat, minden rezdülésre figyelnek a befektetők, ami a jelenlegi feszített árazásnál különösen veszélyes. Fontosak a szerdai amerikai makroadatok, mert ez további útmutatást adhat. A jövőt tehát nehéz megjósolni, de annyi bizonyosan kiderül az elemzői véleményekből, hogy egy kiadós korrekció az elmúlt időszak emelkedését követően senkit sem lepne meg igazán. Igazi pánik nélkül is van tehát bőven tere az esés folytatódásának, ami akár már az eddig viszonylag csendes magyar piacra is komoly hatással lehet.
