Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei esztendő mind a Budapesti Értéktőzsde, mind a befektetők többsége számára sikeres év volt – jelentette ki évértékelő sajtótájékoztatóján Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. Az év közepi megingást leszámítva a BUX index az év nagy részében magasabban állt, mint a tavaly év végi 20 785 pontos záró érték, és – habár elmaradt az előző év szárnyalásától – a tegnapi zárással számolva mintegy 20 százalékkal emelkedett az idén, miközben a napi átlagos részvényforgalom a 2005. évi 17,8 milliárd forint után már megközelíteti a 26 milliárdot. A fő tőzsdemutató jó teljesítménye elsősorban a blue chipek drágulásának köszönhető, a kisebb likviditású cégek papírjainak kurzusa azonban ennél is nagyobb mértékben javított az elmúlt egy évben, ennek is köszönhető, hogy a Bumix index értéke 40 százalékos pluszban van.
Az árfolyam- és forgalomemelkedés mögött a cégek tovább javuló teljesítménye mellett a globális értékpapír-piaci klíma is szerepet játszott, és az aktív külföldi érdeklődés mutatkozott meg abban is, hogy idén már az első 11 hónapban duplikáltan megközelítette a 12 ezer milliárd forintot.
Igaz, nem minden szempontból alakult ilyen jól az év. Bár a tőzsdei összkapitalizáció 2000 milliárd forinttal nőtt, új részvény nem jelent meg a parketten. Az idei – akárcsak az előző néhány év – során is több cég, szám szerint 6 hagyta el a parkettet, és mindössze 3 érkezett. A tőzsde mentségére legyen mondva, hogy új termékek a részvényeken felül is voltak, áprilistól aranykontraktusokkal, míg decembertől a BUX indexet lekövető ETF-fel is lehet üzletelni. Az ígéretek szerint azonban 2007 az új bevezetések szempontjából jelentős változásokat hoz, több új kibocsátó papírjai is megjelennek a parketten, köztük egy külföldi társaság euróban jegyzett részvényei is. A korábbi híreknek megfelelően így nagy valószínűséggel már az első félévben bevezetik az ingatlanpiacon érdekelt Orco Group részvényét. Egyébként elvileg három új belépővel biztosan lehet számolni, hiszen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett 100 millió forint keretösszegű, a tőzsdére lépést elősegítő pályázatra a november közepi határidőig ennyien adtak be dokumentációt. A részvények mellett egyébként a BUX ETF eddigi sikere alapján Pál Árpád, a BÉT nemrég kinevezett vezérigazgatója szerint több új ETF is bevezetésre kerülhet, ami szintén növeli majd a termékek számát. Ez különösen hasznos lenne, hiszen a négy blue chip papír (MTelekom, Mol, OTP, Richter) adja a forgalom 87, a kapitalizáció 83 százalékát, ami nem túl egészséges arány.
Tervekben egyébként sincs hiány. A BÉT hamarosan kiválasztja azt a külső tanácsadót, amelynek segítségével áprilisra elkészülhet a tőzsde elkövetkező évekre szóló stratégiája. Persze a regionális tőzsdeszövetségről még nem tett le sem a budapesti, sem a tulajdonos-partner bécsi börze sem, de a harmadik pillérnek szánt varsói tőzsde privatizációja híján a korábbi tervek egyelőre távolabbra tolódtak. A BÉT-nek így egyelőre marad a keresleti és kínálati oldal ugyancsak fontosnak tartott bővítése; az előbbit a termékportfólió bővítése jelenti, míg utóbbit a lakosság pénzügyi kultúrájának növelése. A tőzsde szeretné elérni, hogy a pénzügyi oktatás a nemzeti alaptanterv része legyen, de addig maga is számos rendezvényen ingyenes tanfolyamokon, előadásokon vezeti be az érdeklődőket a részvénybefektetések világába. A nyugdíj-előtakarékossági számla sikerén felbuzdulva – egy év alatt mintegy 10 ezer szerződést kötöttek, átlagosan egymillió forint értékű állománnyal – pedig reményeik szerint a kormányzat elfogadja az úgynevezett hosszú távú befektetési számla koncepcióját, amely lehetővé tenné a tartós, legalább hároméves megtakarításokon elért tőkejövedelem adómentességét.
