Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Új termékkel bővült a tőzsdei értékpapírlista, miután tegnap elindult a BUX alapú ETF-kereskedelem. Az indexkosarat leképező alap 1000 forint névértékű jegyeit megvásárlók közvetve a tőzsdemutató részvényeit veszik meg, így a tranzakció lényegében határidős BUX-pozíció nyitásának – ott persze komoly tőkeáttétel van – felel meg, de annál gyorsabban, rugalmasabban és az ígéretek szerint olcsóbban elérhető. Nem véletlenül nevezte szuperrészvényeknek a jegyeket a bevezetés alkalmából tartott sajtótájékoztatón Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök, hiszen egy értékpapírral lényegében a BÉT összes részvénye hozzáférhető. (A BUX-papírok a teljes piaci kapitalizáció 94 százalékát és a Budapesti Értéktőzsde kereskedési volumenének 99 százalékát lefedik.)
Az első nap 24,5 millió forintos forgalma alapján messzemenő következtetéseket levonni persze nem lehet, de a termék remélhetőleg nem jut majd az áprilisban bevezetett aranykontraktus sorsára, és annál jóval keresettebb lesz. Erre biztosíték lehet, hogy az árjegyző, az OTP Bank viszonylag szűk spread mellett folyamatosan vételi és eladási ajánlatot biztosít a jegyekre, és az eladási vagy vételi ajánlatokat is ugyanúgy lehet megadni bármely befektetési szolgáltatónak, mint a részvények esetében, és még az elszámolás is a megszokott, T+3 napos. A másodlagos tőzsdei forgalmazás mellett – lévén a BUX ETF Alap nyíltvégű befektetési alap – természetesen van elsődleges piaci forgalmazás is, azonban itt csak az úgynevezett forgalmazási egységnek – ennek értéke 25 millió forint – megfelelő értékű értékpapírcsomagot lehet ETF-jegyre váltani, illetve a forgalmazási egységnek megfelelő értékben lehet ETF-jegyet az alapkezelőnél a BUX összetételének megfelelő értékpapírcsomagra visszaváltani. Szalai Sándor, a kibocsátó OTP Alapkezelő vezérigazgatója mindenesetre bizakodó, jövőre cége 5–10 milliárd forint forgalomra számít a BUX ETF-jegyeinek adásvételéből, de a teljes felfutás három év távlatában várható.
