Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP Bank pénteken előzetes, nem kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be az újvidéki Panonska banka a.d. 87,39 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására az eladó Szerb Köztársaság nevében eljáró Deposit Insurance Agencynek (DIA). Az előzetes ajánlat sem pénzügyi, sem egyéb kötelezettséget nem jelent a magyarországi hitelintézet számára. A Panonska banka 2005. június 30-i mérlegfőösszege alapján 1,7 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik Szerbia és Montenegró bankpiacán, saját tőkéje 32 millió euró, mintegy 100 ezer ügyfelét 56 egységből álló fiókhálózatán keresztül szolgálja ki.
Az OTP Bank a Niska banka tulajdonosaként már jelen van Szerbiában, amelyet a bank az elsődleges bankakvizíciós célországok egyikeként jelölt meg, tekintettel mind a gazdaság, mind a bankszektor régiós átlagot lényegesen meghaladó növekedési potenciáljára. Az MTI értesülése szerint összesen nyolc bank adott be indikatív ajánlatot a Panonskára, köztük az OTP mellett még egy magyar pénzintézet is, az MKB Bank Rt. Az ajánlattevők között volt még a lengyel PKO, az IEB fő tulajdonosa, a San Paolo IMI, a BA-CA, valamint három görög bank: az Etniki Trapeza, az Alphabank és a Piraeus. A kiírási feltételek szerint az ajánlattevők közül öt jut tovább a következő körbe.
Ha a kemény verseny ellenére mégis sikerülne megszereznie az OTP-nek a Panonskát, a magyar bank még akkor is nagyon távol lenne a szerb piacon az áhított tízszázalékos részesedéstől. A terjeszkedés ráadásul most már szinte csak organikus úton valósítható meg, hisz a nagyobb szerb bankok mindegyike elkelt már az utóbbi hónapokban. A régió többi országában folyó bankkiárusítások során sem nagyon járt sikerrel az OTP, az árak ugyanis olyan magasságokba szöktek (néhány helyen a könyvérték ötszöröse felett keltek el a bankok), hogy a magyar pénzintézet már nem látta biztosítottnak befektetése megtérülését.
Az utóbbi napokban parázs vita alakult ki a piacon, miként érinti majd az OTP jövőbeli lehetőségeit, hogy sok csábító falatot halásztak el az orra elől az elmúlt időszakban. Egyes vélemények szerint a folyamat oda vezet, hogy a konszolidációban lemaradó bank maga is felvásárlási célponttá válik, ráadásul ilyen helyzetben valamelyik „ragadozó” áron alul is hozzájuthat. Más vélemények szerint azonban később az OTP óvatos megközelítése igazolást nyer majd, amikor kiderül, a felvásárolt pénzintézetek mégsem bírnak azon rejtett értékekkel, melyek miatt a vásárlók az irreálisnak tűnő magasságokig elmentek a licit során. A helyzet némileg hasonlít az évtized eleji távközlési boomra, amikor a cégek hajlandóak voltak nyakig eladósodni egy-egy csábító falat érdekében. A terhelést akkor sokan nem bírták elviselni és eltűntek a süllyesztőben, mások viszont néhány év takarékoskodás után jelentősen megerősödve kerültek ki a konszolidációs folyamatból.
