BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nem érték utol a profitok a BUX-ot

A 2004-es 52 százalékos növekedés után tavaly 26,7 százalékkal nőtt a 44 tőzsdei társaság összesített eredménye. A 603 milliárd forint több mint kétharmadát a Mol és az OTP adta, a legnagyobb javulást a Fotex produkálta.

2006. február 14. kedd, 23:59

Ismét egy rekordév: 2005-ben a 44 tőzsdei társaság együttes adózott eredménye elérte a 603,4 milliárd forintot, ami 26,7 százalékkal több, mint a 2004-es és 97 százalékkal több, mint a 2003-as, a maguk idején szintén rekordnak számító adatok. (Az eredmény a Zwack és a Danubius kivételével adó után és többségében a nemzetközi számvitel szerint értendő.) A piac hatékonyságát jelzi, hogy az eredménynövekedés dinamikája alig marad el a BUX elmúlt 12 havi 32,6 százalékos emelkedésétől (egy éve 16 609 ponton, tegnap 22 032 ponton zárt az index). Az átlagos piaci P/E érték tavaly is, most is 12 körül mozog, ami jelzi, hogy még vannak tartalékok az árakban.
A 127 milliárdos eredménytöbblet zömét természetesen az összes eredmény 88 százalékát adó négy blue chip adta. Közülük – rossz 2004-es évének is köszönhetően – az MTelekom hozta a legnagyobb (+131 százalékos) növekedést. Profitja 35 milliárd forintról 80 milliárdra nőtt, így a részvényesek ismét 70 forintos osztalékban reménykedhetnek. (Ki gondolta volna a 2000-es hossz idején, hogy a távközlési cég egyszer osztalékpapír lesz?) A Mol profitja hatodával, 209 milliárd forintról 254 milliárdra, az OTP-é ötödével, 131 milliárdról 158 milliárdra nőtt. A Richter 12 százalékos növekedése elmaradt a piaci átlagtól, és még inkább az utóbbi hetekben a blue chipek közé is felzárkózó Egisétől, amely (a 12 hónapos naptári évet számolva) csaknem másfélszeresére növelte eredményét.
A tőzsdei cégek 44-es létszáma nem változott. A Zalakerámia ment (ha nem is minden volt részvényese szerint dicsőséggel), az Állami Nyomda jött. A 44 cégből 12 zárta veszteséggel a 2005-ös évet, összesen 16 milliárd forint erejéig. A veszteség zömét két notórius vesztő, a végnapjait élő NABI (–5,8 milliárd forint) és a Globus (–4,3 milliárd) hozta össze, de komoly szerepet játszott benne a fedezeti dolláreladásokkal ezúttal nem jól járt Rába is (–4,7 milliárd). A tavalyi nagy vesztők közül a Fotex – az Ofotért-eladásnak köszönhetően – javította a pozícióját, az 1,7 milliárdos veszteségből a 8,35 milliárdos nyereségig. (Majdnem háromszorosára nőtt a kapitalizációja is, már messze nem a tőzsde legolcsóbb papírja a maga 172 százalékos P/BV mutatójával.) Tizedére csökkent a Pannonplast, huszadára a Csepel vesztesége. Utóbbi szépséghibája, hogy a cég termelő egysége az elmúlt hetekben csődvédelmet kért. Két, 2004-ben még a „vonal felett” evickélő cég, az econet és a Gardénia tavaly százmilliós nagyságrendű veszteséget könyvelhetett el. Veszteségből önmagához képest jelentős többletbe fordult a Hungagent eredménye.
Látszólag alaposan csökkent az Antenna eredménye (11,5 milliárd forintról 1,7 milliárdra), ám ez csak a 2004-es Vodafone-eladásnak tudható be. (Hasonló csökkenés a Fotexnél sem zárható ki az idén...) A 2,8 milliárd forintról 3,8 milliárdra növekvő Zwack-profitban is rejlik egy félmilliárdos ingatlaneladási nyereség. A Graphisoftnál viszont (a megszűnő tevékenységek tavalyra elszámolt háromnegyed milliárd forintos vesztesége miatt) idén várható kiugró javulás. A Linamar eredményduplázása viszont teljesen a normál működés következménye. A felére olvadt tőzsdei áramszolgáltató csapat eredménye átlagosan hatodával gyarapodott. Az újonc Állami Nyomda az előző évinél ugyan kisebb eredményt hozott össze, ám a csökkenés alighanem a kibocsátás költségeivel magyarázható.
A 44 tőzsdei társaság együttes árbevétele (ebben a bankok kamat és nem kamat jellegű bevételei is szerepelnek) mintegy 11 százalékkal nőtt. A nagyok közül egyedül az MTelekom bevétele csökkent (1,6 százalékkal), a Molé viszont ötödével bővült. Az üzemi eredmény 583 milliárdról 759 milliárd forintra, a pénzügyi pedig mínusz 13 milliárdról mínusz 57 milliárdra ment fel. Utóbbi a dollár évközi 33 forintos erősödésével magyarázható. A dolláros exportőrök együttesen több mint 10 milliárdot vesztettek a fedezeti pozíciókon. Kiugróan, 31 milliárd forintra nőtt a Mol pénzügyi vesztesége is.
Átrendeződött az olcsó és drága papírok sorrendje is. Továbbra is az FHB a legdrágább saját tőkéjéhez képest – fel is merült az elemzőkben a túlértékeltség gondolata –, ugyanakkor a mesebeli eredményeket produkáló OTP P/BV alapon jóval olcsóbb, mint egy éve. A két gyógyszerrészvény alaposan megdrágult, akárcsak a feljövőben lévő Fotex és Panonplast. A lista olcsóbbik végén továbbra is a Konzum és a Globus található.
A saját tőkéhez viszonyítva továbbra is a két bank és a Zwack a listavezető. Az Ofotért-eladás jóvoltából felzárkózott hozzájuk a Fotex is (nyeresége saját tőkéje 35, árbevétele 26 százalékára rúgott), viszont a listában a NABI sorában olvasható 95 százalékos sajáttőke-arányos eredmény megtévesztő: a buszgyártónak ugyanis nemcsak az eredménye, a saját tőkéje is vastagon negatív.

Korányi Tamás G.
Korányi Tamás G.

Ez is érdekelhet